Hogyan kell?

A stock zene használata

  • Praczki Marton

Előző cikkünkben végigvettük, hogy mi az a stock zene. Ma ennek használatába és felépítésébe fogunk belenézni!

Ha már használtatok stock zene adatbázist, biztos láttátok, hogy egy-egy műhöz több verzió is tartozik. Például, ha a mi adatbázisunkon a „további adatok” gombra kattintotok (az “i” piktogram), akkor számos más variációt is találhattok bizonyos műveknél. Nem minden műhöz tartozik alternatív változat, de a kiadóknak célja, hogy a felhasználó minél szabadabban és egyszerűbben tudja felhasználni a zenéket, ezért készít rövidebb vágatokat és hangszerelési változatokat is. Menjünk is hát végig az ehhez tartozó fogalmakon!

A „main” azaz fő verziója a hangfelvételnek, ez amit egyedüliként fogunk látni, a további adatok megnyitása nélkül. Ez a szerző által elképzelt végleges keverés, teljes hosszban.

A első variációk, amiket láthatunk, azok az eredeti hangelvételből készült rövidebb vágatok, amelyek általában „30 sec edit” illetve „60 sec edit”nevet kapják, vagy valami igen hasonló megnevezéssel rendelkeznek. Ezeket a szerző az eredeti számból vágja ki, illetve alakítja át úgy, hogy azok beférjenek, egy harminc, illetve hatvan másodperces reklám alá, ezzel is megkönnyítve a vágók dolgát, mert kiválasztja a mű legérdekesebb pillanatait, és értelmezhető zenei ívvé rakja őket össze. Előfordul 10 vagy 15 másodperces vágat is olyan művek esetén, amiknél a szerző úgy ítéli meg, hogy kedvelt lesz a reklámozók között, így tovább egyszerűsítve a felhasználó dolgát. Az 5 másodperc hosszú vagy ennél rövidebb verziók általában műsorelemek elválasztójaként lehet használni (pl. reklámblokk előtti logó) vagy rövid támogatói hirdetéseket lehet velük hatékonyan készíteni (pl. idejárás jelentés szponzoráció). Ezeket a változatokat általában „sting” vagy „link” néven szokták megkülönböztetni.

További variáció, az úgynevezett „underscore”, amely a fő dallam vagy dallamelemek nélküli változat, esetleg egy szellősebb hangszerelésű verzió.  Ha a videódban párbeszéd vagy narráció van, vagy egyszerűen csak nem szeretnéd erőteljes dallammal elterelni a figyelmet a tartalomról, akkor ezt kell választani, mert sokkal több teret ad a film egyéb elemeinek. Így megmarad az eredeti zene hangulata, de zavartalanul érthető lesz a narrátor szövege. Általában az “underscore” változatból is készül rövidebb vágat.

Az „instrumental”, azaz instrumentális verzió, csak a zenei alap ének és vokálok nélkül. Ez a változat megegyezik az eredeti verzióval, hosszban, hangerőben, stb., úgyan úgy mint az „underscore” esetében. Például az instrumentális verzió nagyon jól használható úgy, hogy a film elején az énekes változatot használjuk, ami megadja a film hangulatát, majd „átvágunk” az instrumentális verzióra, ahol indul a narráció. Így megmarad az eredeti zenénk hangulata, és nem kell erőszakosan lehúzni a hangereőt, hogy a narrátor érvényesüljön, mert az éneked helyére prímán elfér a mi mondandónk.

A variáció száma az itt leírtaknál több is lehet, mint pl. „light mix” vagy „no guitar” mix- Általában a szerző dönti el, hogy az adott műből, az adott műfajban van-e értelme alternatív változatot készíteni.

Remélem cikkem segített abban, hogy könnyebben tájékozódjatok a stockzene világában, és hogy egyszerűbben találjátok meg azt a zeneszámot, ami végülis a videótok, reklámotok vagy bármi egyebetek alá fog kerülni!

Ha bármiben tudunk segíteni, írjátok be a komment szekcióba, és arról is írunk egy cikket!

Hogyan kell? Mi micsoda?

Hol keressek zenét a videómhoz?

  • Praczki Marton

Ebben a cikkben arról fogok írni, hogy honnan válasszunk aláfestő zenéket videónkhoz vagy más projektünkhöz. Alább megismerkedhetünk a főbb zeneforrásokkal és hogy milyen esetekben érdemes őket használni.

A főbb források a következők:

Slágerek jogosítása

Ez a legdrágább opció. A legnagyobb költségvetésű filmek és Hollywood persze megengedheti magának de ha kisebb projekten dolgozunk ne is álmodozzunk erről. Egy nagyobb sláger ára akárhol lehet 3000 Dollártól 75,000(!) Dollárig, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy maga a művész, a zeneszerző(k) vagy a hanglemez kiadó beleegyezik-e a műve felhasználásába.

Tovább olvasom
Hogyan kell?