Milyen technikai felszerelésre van szükség ahhoz, hogy valaki zenét írjon játékokhoz?

Tulajdonképpen semmi különleges vagy egyedi felszerelésre nincs szükség. Nagyjából ugyanazokkal az eszközökkel dolgozom, mint a filmes zeneszerzők. Valószínűleg ez abból is adódik, hogy egyre közelebb kerül egymáshoz a film és a játékzene mind stílus, mind technikai szempontból. Számítógép és egy DAW adja az alapokat, valamint az éppen készülő játék saját editora. A számítógépet illetően fontos, hogy a technikai paraméterei kellően jók legyenek, hiszen általában szükség van a játék szerkesztőjében kipróbálni az elkészült zenét, ehhez a legtöbb esetben viszonylag erős hardverre van szükség. A további felszerelés és a szükséges szoftver inkább project alapján dől el, figyelembe véve, hogy a végleges zenét majd zenekar fogja eljátszani igazi hangszerekkel, vagy az adott játékhoz kellően jó hangzást biztosítanak a szoftver hangszerek és hangminták, esetleg a zene stílusából adódóan nincs szükség élő felvételekre. Előbbi esetben elég egy kevésbé élethű hangzású szoftver hangszer is, utóbbi esetében viszont mindig igyekezni kell a legjobb szoftvereket, virtuális hangszereket kiválasztani. Az elmúlt években rengeteget fejlődtek a szoftveres hangszerek és effektek is, akár realizmus, akár megszólalás terén, és szerencsére már bőven van kínálat a legkülönbözőbb stílusokra. Én egyébként valahol a két világ között vagyok: ha valamit meg lehet oldani szoftveres hangszerekkel, effektekkel, az jó és rugalmas, ezért leginkább szoftverekkel dolgozom, de sokszor kell az ember is a hangszer mögé, főleg ha részletesen kidolgozott a játék története és a karakterek. Ha tehetem, és a megrendelő vagy a kiadó biztosít erre lehetőséget, legalább a szóló hangszereket felvesszük igazi hangszerekkel. Mindezen kívül természetesen fontos a jó lehallgató berendezés, a megfelelő akusztikai körülményekkel, és azért nem árt jó mikrofon és audio interfész, ha valami egyedi hangra lenne szükség, amit rögzíteni kell.

Mit mondanak a játékfejlesztők az elképzelésükről, mennyire konkrét koncepcióval fordulnak hozzád? Előfordult már, hogy többször kellett átdolgoznod egy-egy zenei részt?

Legtöbbször elég részletes ismertetőt kapok a készülő játékról concept rajzokkal, tervekkel, történettel, néha még színpalettával is. Ami nincs leírva, megrajzolva azt a játék készítőivel, tervezőivel általában már a korai szakaszban szóban megbeszéljük. Előfordult már, hogy volt a zenei stílussal kapcsolatban is határozott kérés, de valahogy nálam szinte mindig úgy alakult, hogy csinálhattam, amit szeretnék a kapott játéktervek alapján. Ennek persze van jó és rossz oldala is: kötöttségek nélkül rám van bízva minden; ez jól hangzik, de azért nem mindig járható út, főleg a játék készítésének első időszakában. Néha kell valami támpont, esetleg referencia, ami alapján elindulhatok. Előfordul, hogy többször is át kell írni egy zenét, mert változott az adott játékszakasz hangulata, intenzívebb vagy éppen kevésbé intenzív lett, néha produceri, kiadói döntés alapján kell változtatni, újra kell gondolni vagy átalakítani zenét vagy zenéket.

Mennyire speciális zenéket kell írni? Mennyire legyen változatos vagy monoton?

Ez magától a játéktól függ. Mindenképpen törekedni kell a változatosságra, hiszen annak ellenére, hogy ma már a legtöbb esetben filmzenei hatást kell kelteni, nem szabad elfelejteni, hogy amíg egy film esetében folyamatosan, előre beállított kameraállásokkal, a megfelelő tempóra vágott jelenetekkel, a jelenetekhez előre megírt zenével történnek az események, egy játék esetében erre körülbelül 90%-ban nincs lehetőség. A játékos mehet előre, hátra, elidőzhet, körülnézhet egy adott részen, de haladhat is tovább megállás nélkül a pályán. Emiatt nagyon fontos az, hogy szinte észrevétlenül változzon a zene intenzitása. A mai videójáték hangrendszerek képesek arra, hogy valós időben, a játékos által irányított karakterre ható események alapján egy előre megadott csomagból a megfelelő zenei aláfestést válasszák ki. Másképpen fogalmazva, egy virtuális karmester van a gépben, aki a háttérben úgy vezényli a virtuális zenekart, ahogy a képernyőn látható események megkívánják.  Persze mindehhez az szükséges, hogy a zene mindezen szempontok alapján legyen megírva. Ez lehet akár három-négy teljesen különálló és különböző intenzitású zene, de majdnem ugyanolyan hangszereléssel, ugyanazon hangnemben és tempóban, hogy a zenék közötti váltások szinte észrevehetetlenek legyenek, de lehet akár egyetlen zene is layerekre vagy stemekre bontva. Nagyon gyakoriak még egy játékban az átvezető- és a renderelt animációk.  Mivel ezek tulajdonképpen előre beállított, megtervezett rövidfilmek, ebben az esetben a filmzenei megközelítés adja magát: a játék stílusához illő filmzenét kell komponálni.

Fontos, hogy a zenei részek illeszkedjenek egymáshoz, vagyis felismerhető egységet képezzen a játék minden egységének zenei aláfestése?

Igen, szükséges egyfajta egység. Általában a videójáték készítők törekednek arra, hogy a pályák vagy pályaszakaszok változatosak legyenek akár színekben, akár a megjelenített környezetben, akár intenzitásban. A zenének illik ezt követni, de csak mértékkel, hiszen nem lehet nagyon eltérni a játék más részei alatt hallható stílustól; kivétel, ha pont ez a cél, de ez a ritkább eset, és ilyenkor a pályaszakasz és a játék intenzitása, hangulata is nagyot változhat. Egy példa: előfordulhat olyan eset, hogy a játékban ugyanazon helyre többször is visszatérhet a játékos. Ilyenkor a játék tervezői előre egyeztetnek velem, hogy szükség lesz olyan egyedi zenére – akár több változatban és különböző intenzitásokkal is –, ami csak az adott részre jellemző. Azt, hogy a játék többi zenéjéhez képest ez mennyire legyen eltérő, általában a játék tervezői előre meghatározzák számomra. Mostanában egyre többször kapok olyan kérést is, hogy a karaktereknek saját zenei témája legyen, ami ismét filmes szemlélet, de egy játék esetében talán kicsit nehezebben kivitelezhető ez, hiszen ahogy már korábban említettem a videójátékoknál, valós időben többféle lehetőség is adódhat a játékos döntése alapján, ami miatt lehet, hogy nem a megfelelő hatást váltja ki a zenei téma. Ezért óvatosan kell kezelni és alaposan megtervezni, átgondolni az egészet, mert ez nem minden játék esetében működik.

Mennyi idő alatt készül el egy teljes zenei csomag? Előfordult már, hogy a játék fejlesztésével párhuzamosan alakult a zene is?

Én általában a játék fejlesztésével együtt párhuzamosan komponálom meg a zenéket, bár előfordult már, hogy előre megadott paraméterek alapján zenei csomagot kértek tőlem, de – legalábbis nálam – ez a ritkább. Egy játék fejlesztése átlagosan 2, 3, de akár 4, szélsőséges esetekben még több évig is eltarthat, így általában a zene is ennek alapján készül el. Van, hogy a játékkal együtt változik a zene is: átalakulhatnak pályák vagy pályaszakaszok, esetleg változnak párbeszédek, bekerülhetnek új karakterek, de arra is volt már példa, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a producer úgy döntött, vegyük fel élő hangszerekkel a zenéket, ezért elkerülhetetlen volt, hogy valamennyi átalakuláson menjenek keresztül bizonyos zenei részek, témák.

Személyesen téged mi fogott meg leginkább a videójáték zeneszerzésben és a sound designban?

Már gyerekkoromban is elvarázsolt ez a világ. A filmek és a játékok világa egyaránt. Emlékszem még a C64-es időkből, milyen varázslatos tudott lenni számomra egy játék, ha tetszett a zenéje. Később jött az Amiga, majd a PC, és ahogy teltek az évek, egyre jobbak és jobbak lettek a videójátékok hangjai, zenéi is. Engem mindig lenyűgözött, ahogyan a zenével és a hangokkal komplett világokat lehet teremteni. Játszottam zenekarokban, színpadon, amik hatalmas dolgok voltak az életemben és gyönyörű élményeket adtak nekem, de valahogy az, hogy saját zenéket írjak és én is – még ha kicsiket is –, világokat hozzak létre, ez mindig vonzott. Egy idő után egyre erősebb volt bennem a késztetés, hogy ezzel kellene foglalkoznom. Hosszú történet, de talán félig-meddig egy véletlennek is köszönhetően megadatott a lehetőség erre, és mai napig nagyon hálás vagyok azoknak a játékfejlesztő szakembereknek, akiktől annak idején, szinte – ahogy mondani szokás – az utcáról beesve megkaptam a bizalmat és a lehetőséget.

Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést és válaszoltál a kérdéseinkre!

Petra, Csaba

Rendszeresen felmerül, hogy nálunk – szemben a külföldi kiadókkal – „túl sok a papírmunka”, sokkal egyszerűbb csak úgy online fizetni, letölteni, és nem foglalkozni semmi egyébbel. Ez így persze roppant egyszerűen hangzik, senki sem szereti a felesleges adminisztrációt. De ez tényleg ennyire egyszerű? Tényleg megéri pár kattintással megkapni, amit akarunk, aztán nem foglalkozni a következményekkel? Néhány alapkérdésre összeszedtük a választ.

Szerződés, számla, jogi garancia – vagyis adminisztráció

Nem rizikós belemenni ügyfélként egy nem tiszta jogi helyzetbe olyan céggel, akinek nincsen Magyarországon hivatalos képviselete?

De, rizikós. Ugyanis ezek a cégek eltérő jogi környezetben működnek. A magyar vagy EU-s törvények és számviteli szabályok nem vonatkoznak rájuk, és ezért nem, vagy csak korlátozottan vállalnak bármiféle felelősséget az általuk forgalmazott zenéért. Ezzel szemben egy magyar székhelyű kiadó teljeskörűen helyt áll a szolgáltatás minden eleméért.

A honlapokon általánosságként leírt jogi garancia, amit a külföldi stock zeneszolgáltató cégek adnak, megegyezik a magyar kiadók által nyújtott garanciával?

Nem. Ha kiderül, hogy az általa üzemeltetett oldalon keresztül jogosított dal jogsértő (pl.: túlzottan hasonlít egy meglévő műre, vagy egy feltöltő másnak a zenéjét tölti fel sajátjaként feltüntetve), akkor a felhasználó nagy valószínűséggel nem tudja felelősségre vonni a külföldi céget, mivel arra nem vonatkoznak bizonyos magyar törvények, ezért a jogsértésérért a felelősség kizárólag a magyar filmgyártót (mint a film előállítóját) terheli majd, és ő vállalja megrendelője felé az összes kötelezettséget. Hazai filmgyártó nem tud, vagy csak komoly költségek árán tud beperelni külföldi székhelyű céget, ami végképp nincs arányban a zene jogdíjával.

Mi történik, ha gond van a zenével vagy content ID követelés kerül a filmemre? Kitől kérjek segítséget?

Sajnos nem minden zeneszolgáltató foglalkozik ezzel, pedig ha valaki sok filmet gyárt, előbb-utóbb beleütközik valamilyen nehézségbe a munkája során. Egyre népszerűbb a bankkártyás fizetésen alapuló, humán interakciót nélkülöző szolgáltatás, amit néhány kattintással igénybe lehet venni. Valóban egyszerűbb minden előzetes egyeztetés nélkül regisztrálni, aztán „hajrá, hadd szóljon”, de érdemes végiggondolni, hogy kérdés vagy probléma esetén kihez fordulhat a felhasználó. A leggyakoribb, hogy chatbottal veheti fel a kapcsolatot (ami gyakorlatilag egy súgó program), jobb esetben egy nem túl motivált ügyfélszolgálatossal, aki napokkal később jelentkezik. Ez egy időzített kampánynál egyáltalán nem mindegy. Sőt, ha sikerül is felvenni valakivel a kapcsolatot, akkor sem valószínű, hogy lesz az ügynek megoldása, felelőse. A legtöbb royalty free stock zeneszolgáltató ilyen elven működik. Nem jobb egy kedves, magyarul beszélő munkatársat felhívni, aki azonnal intézkedik?

A mumus: adatszolgáltatás

 Miért fontos az adatszolgáltatás a TV-k vagy rádiók felé?

A zeneszerző és a hangfelvétel tulajdonosa csak így kapja meg az őket megillető jogdíjat. Ha nincs jogdíj, nincs további zenekészítés sem, mert nem lesz miből finanszírozni az új zenéket. A legtöbb zeneletöltő oldal rövidtávú, technológiai vállalkozásként működik, ahol a cél a minél több – nagyon változó minőségű és eredetű – kínálat, ami azonnali bevételt garantál. A szolgáltatónak nem célja a hosszútávú üzemelés, az új tartalmak gyártása (mivel ő készen kapja), vagy az Európában mindenkit megillető jogvédelem. Egyetlen fillért sem fektet be a tartalomba, csak a technológiát adja. Tényleg ő a megfelelő zeneforrás?

Ha adatot küldök bármely TV-nek vagy rádiónak, a végén én fizetek majd helyettük?

 Nem. A sugárzás után járó jogdíjat nem a tartalom előállítója fizeti, hanem a sugárzó szervezet. Az adatszolgáltatás semmiféle egyéb, „bújtatott költséggel” nem jár a filmelőállító számára.

Nézzük most a zeneminőség, ezáltal a zeneszerző oldaláról a dolgot.

Az, aki hosszú távon képzeli el a zeneszerzést, nem adja ingyen a jogokat. A befektetett munka nem térül meg fél év alatt. Azoknál a kiadóknál, ahol a zeneszerző mindenről lemond, ott többnyire lelkes amatőrök vagy algoritmus írja a zenéket. Aki tényleg komolyan veszi a saját munkáját, a tanulással eltöltött időt, és felelősségteljesen gondolkodik, az nem mond le a halál után még 70 évvel is járó jogdíjakról, amik az unokáját is illetni fogják. Nagyon könnyű előre gyártott elemekből összedobni egy modernnek ható zenét, de hány másik ember használja ugyanazt a hangmintát világszerte? Mindenki maga döntse el, megfelelő-e számára ez a minőség, illetve a szolgáltató működéséből adódó jogi kockázat.

A megfelelő zene megtalálása

A keresőmotor mindent megold, vagy mégsem?

 A XXI. század elején hajlamos az ember abba a hibába esni, hogy azt gondolja, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok és a gépi tanulás mindenre választ ad, és mindent jobban végez, mint az ember. Lehet, hogy hamarosan ezt is elérjük, de ez sajnos még nincs így. A legkifinomultabb tag rendszer, a legjobb algoritmus sem képes pótolni a témában való jártasságot. Egy hozzáértő kolléga jobb, és a felhasználó igényeinek megfelelőbb zenéket tud ajánlani, mint a „gép”.

Látszólag soknak tűnik a zenefelállítással járó adminisztráció, a licenc szerződés, levélváltás, számlázás, de mi biztosít jogi garanciát, ha nem az, hogy leinformálható cégben segítőkész emberek végzik az oldal kezelését, ők kommunikálnak a felhasználókkal, és minden esetben a magyar jogszabálynak kell megfelelniük, vagyis abban a jogi környezetben működnek, amiben a felhasználó is.

Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt a munkát csak hozzáértéssel, lelkiismerettel, szabálykövetéssel és az ügyfelek, a zeneszerzők iránti maximális alázattal és együttműködéssel lehet végezni.

Zeneszolgáltatóként kizárólag megbízható, leinformálható, minőségi zenét nyújtó kiadókkal és zeneszerzőkkel dolgozunk.

Ha bármilyen zenei kérdésben, zenei jogosításban, netán problémás helyzetben szüksége van segítségre, lépjen velünk kapcsolatba, itt vagyunk, segítünk!

Azt a legtöbben tudjuk, hogy a music supervisor hidat képez a rendező, a filmproducer és a zeneszerző, zenei szerkesztő között. Azt, miért jó megbízni őt filmkészítéskor, és milyen készségekre van szükség ahhoz, hogy valaki jó music supervisorrá váljon, Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke fejtette ki nekem.

Ki az a music supervisor? Mit jelent ez a kifejezés?

Ennek a filmipari munkakörnek nincs megfelelő magyar fordítása, talán a zenei rendező/zenei szerkesztő áll hozzá a legközelebb, de ez a kifejezés nem fedi le teljesen a music supervisor által ellátott feladatok összességét, és nem is minden produkcióban egyformán értelmezik. Van, ahol az elejétől része a kreatív folyamatnak, már a forgatókönyve készülésének fázisától, része a film dramaturgiai nyelve kitalálásának, aztán a zeneszerzővel kiválasztásának, és ő tartja a kapcsolatot is, válogatja és jogosítja a betétdalokat, jelen van a vágás egyes fázisainál egészen a lejelentésig. Más esetekben ezeknek csak egyes elemeit várják tőle, mert mondjuk a rendező már tudja, hogy ő milyen betétdalokat szeretne, vagy szívesebben instruálja a zeneszerzőt személyesen, esetleg túl későn gondoltak rá, hogy kellhet valaki erre a feladatra. Általában azonbana music supervisor felügyeli az összes olyan folyamatot, mely a filmkészítés során – és ebbe a csoportba beleértendő a játékfilm, a sorozat, a TV-film, a dokumentumfilm és a videójáték is – előfordulhat. A feladat legfontosabb eleme az együttműködési készség, mert nagyrészt a zene és zenészek nyelvére kell lefordítani rendezői és dramaturgiai célokat, igényeket és zenei megoldásokká formálni azt és ez sok közvetítéssel jár különböző szakmák között.

Miért jó megbízni music supervisort a filmkészítéskor?

Két fő oka, hogy miért érdemes music supervisort megbízni: az egyik, hogy a zene van olyan fontos történetmesélési eszköz, mint a smink vagy a díszlet, amelyekre magától értetődően gondol és alkalmaz szakembereket egy produkció, tehát érdemes szakembert bevonni erre a területre is, hiszen a zene rengeteget adhat hozzá egy filmhez. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a zenéhez mindenki ért, ez inkább úgy igaz, hogy mindenki szereti a zenét – de attól, hogy valaki szeret enni, még nem biztos, hogy jól főz. Hogy egy adott zene jól illeszkedik a például a filmben megjelenített korhoz vagy kulturális háttérhez, hogy a megfelelő emocionális célt hozza-e, hogy passzol-e egy adott karakterhez vagy eseményhez, egyáltalán nem mindegy. Hogy a főzős példánál maradjunk, egy music supervisor sokkal nagyobb fűszer-készletből válogat, mint aki csak a só-bors-paprika világában mozog. A másik fontos érv a music supervisor mellett, hogy a közreműködésével elkerülhetőek a szerzői jogi problémák, a jogosítás elmaradásából fakadó következmények és mivel ő járatos a piacon, többnyire olcsóbban is tudja megoldani azt, amire szüksége van a produkciónak. Vagy mert mint visszatérő vásárló a nagy jogtulajdonosoknál jobb árakat tud kialkudni, vagy mert tudja, hogy hol lehet olcsóbb, de a célnak megfelelő alternatívát találni. Egy jó music supervisor akár vissza is termeli a saját árát a jogi kockázatok minimalizálásával és azzal, hogy hatékonyabban tárgyal.

Miért alkalmazzak music supervisort, ha van zeneszerzőm?

Különböző feladatokról van szó. A zeneszerző és a rendező ritkán beszél egy nyelvet, köztük a music supervisor tud tolmácsolni, a zeneszerző számára érthető kategóriákban fogalmazva meg a rendezői dramaturgiai elvárásait. De sok esetben fontos szerepe lehet abban is, hogy az adott zene pontosan mely pillanatban szólaljon meg. Számos feladata pedig nem is kapcsolódik a zeneszerzőhöz, hiszen egy filmben nem minden zene tartozik az úgynevezett „score”-hoz: vannak betétdalok, van adott esetben főcím, vannak könyvtárzenék, vannak diegetikus (tehát a történeten belül szóló) zenék, mondjuk ha egy buliban táncolnak valamire, vagy vezetés közben szól valami az autórádióban, altatót énekel az egyik karakter egy kisgyereknek vagy a főhős elmegy egy koncertre. Ezek a zeneszerző feladatain kívül esnek.

Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy valaki jó music supervisor legyen?

A legfontosabbak a – széles, műfajokon átívelő zenei tájékozottság, hiszen klasszikus zenétől a speed metálon át a szibériai sámánénekekig bármire szükség lehet egy filmben. Ez nem ízlés, hanem dramaturgia kérdése – az együttműködési készség, hiszen a produkción belül sokféle szereplővel (rendező, színészek, vágók, jogászok, producer, zeneszerző, díszlet) kell szót érteni és esetenként közvetíteni köztük – dramaturgiai érzék, hiszen a zene a filmben eszköz, a történetmesélés eszköze, a szerepe alárendelt a történetnek

Hol lehet ezt megtanulni?

Tudtommal Magyarországon nincs kimondottan music supervisor-képzés, alkalmazott zeneszerzés képzés van. Kimondottan music supervisor-t legközelebb tudtommal Ausztriában, a kremsi egyetemen képeznek, de lehet, hogy létezik képzés, amiről nem tudok. De nem is hiszem, hogy csak célzottan lehet music supervisort képezni (lehet, hogy azért, mert nekem sincs ilyen végzettségem) – a fent taglalt képességek és ismeretek a fontosak, mellékes, hogy ki hogyan szerezte meg őket.

Milyen zeneipari kapcsolatokra van szüksége egy music supervisornak?

Mindenfélére, elsősorban zenészekre és kiadói illetve publisheri kapcsolatokra, többnyire nemzetközi dimenziókban. Szélsőséges esetben össze kell tudni állítani fúvóskvintettet pár nap alatt, aki eljátszik valamit a filmben, el kell tudni érni pár nap alatt egy világsláger szerzőjét vagy annak képviselőjét, esetleg egy szovjet katonainduló szerzőjének örököseit. Ezek között a szélsőségek között bármi szembejöhet.

Mi a music supervisor lefontosabb tulajdonsága?

Ami a legnehezebben szokott menni nekik: képesnek kell lenni alárendelni a személyes ízlésüket a történetnek. Nem dúdolhatja minden főhős a kedvenc számaimat, ha ő egyszerűen nem az a karakter, akihez ez jól passzol.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a felkérést és válaszoltál a kérdésekre! Nagyon hasznos és érthető válaszokat adtál.

A stock zene felhasználás ára sok mindentől függ, de reméljük cikkünk segíteni fog, hogy jobban átlássátok, az árszabás menetét!

Először is, figyelembe kell vennünk, a felhasználás célját, médiumát, területét és legvégül a hosszát.

A felhasználás céljaElőször is tudnunk kell, hogy milyen felhasználásra vásároljuk a zenét. Egy magánvideó, amit csak fel szeretnénk tenni youtube-ra arról, hogy milyen volt a nyarunk természetesen sokkal olcsóbb lesz, mint egy reklámfilm. A logika emögött egyszerű: míg a legutóbbi nyaralás dokumentálása nem fog túl sok profitot hozni nekünk, addig legújabb reklámfilmünkből komoly nyereségünk lehet.

A felhasználás médiumaA médiumok, melyeken leggyakoribb a stock zene felhasználás a film, televízió, rádió, streaming szolgáltatások (Youtube, Vimeo, stb.) és legújabban az applikációk illetve videójátékok. Jelenleg a televíziós felhasználás és a filmzene a legdrágább felhasználási mód, de egyre inkább látunk trendeket, hogy a különböző „újmédiában” történő felhasználásra is elkezdtek változni az árak a nézettségtől függően, az eddigi olcsóbb általános felhasználási díj helyett. Ez annak tudható be, hogy a televízió nézők egyre nagyobb százaléka vált streaming szolgáltatásokra manapság.

A felhasználás területe
Ez a pont eléggé magától érthetődő: minél nagyobb a lefedett terület, a felhasználás annyival drágább lesz. Mi legtöbb esetben a hazai felhasználás és a nemzetközi között szoktunk különbséget tenni, de vannak olyan helyzetek amikor országokra, vagy nagyobb régiókra lebontva szabhat egy zenetár árakat, ilyen például a tévés felhasználás, ahol nálunk is régiónként vannak elosztva a tévéadók.

A felhasználás hossza
Általában a felhasználást megkezdett percekben szokták mérni. Ez annyit jelent, hogyha a projektünkben felhasznált hanganyag akár csak 61 másodperc hosszúságú is, azt 2 percnek szokás elszámolni. Pár esetben beszélhetünk alternatív megoldásokról, ilyen például amikor applikációkat látunk el zenével vagy játékokhoz teszünk be zeneszámokat. Ezekben az esetekben érdemesebb megegyezni egy egyszeri díjban a zenetár tulajdonossal, hiszen nem mindig lehet megállapítani, hányszor fog elhangozni egy-egy zeneszám a játék folyamán.

Ez volt a négy fő pont amit mindig át kell gondolnunk ha stock zenét vásárolunk, hiszen ezek fognak leginkább számítani az árszabás alatt! Tudjuk néha bonyolult lehet mindent egyenként átszámolni, ezért is van árlistánk, amiben megtaláljátok a felhasználásotokra leginkább illő árakat!

Reméljük cikkünk hasznos volt abban, hogy jobban megértsétek a stock zene felhasználás ára mögött rejlő logikát!

Előző cikkünkben végigvettük, hogy mi az a stock zene. Ma ennek használatába és felépítésébe fogunk belenézni!

Ha már használtatok stock zene adatbázist, biztos láttátok, hogy egy-egy műhöz több verzió is tartozik. Például, ha a mi adatbázisunkon a „további adatok” gombra kattintotok (az „i” piktogram), akkor számos más variációt is találhattok bizonyos műveknél. Nem minden műhöz tartozik alternatív változat, de a kiadóknak célja, hogy a felhasználó minél szabadabban és egyszerűbben tudja felhasználni a zenéket, ezért készít rövidebb vágatokat és hangszerelési változatokat is. Menjünk is hát végig az ehhez tartozó fogalmakon!

A „main” azaz fő verziója a hangfelvételnek, ez amit egyedüliként fogunk látni, a további adatok megnyitása nélkül. Ez a szerző által elképzelt végleges keverés, teljes hosszban.

A első variációk, amiket láthatunk, azok az eredeti hangelvételből készült rövidebb vágatok, amelyek általában „30 sec edit” illetve „60 sec edit”nevet kapják, vagy valami igen hasonló megnevezéssel rendelkeznek. Ezeket a szerző az eredeti számból vágja ki, illetve alakítja át úgy, hogy azok beférjenek, egy harminc, illetve hatvan másodperces reklám alá, ezzel is megkönnyítve a vágók dolgát, mert kiválasztja a mű legérdekesebb pillanatait, és értelmezhető zenei ívvé rakja őket össze. Előfordul 10 vagy 15 másodperces vágat is olyan művek esetén, amiknél a szerző úgy ítéli meg, hogy kedvelt lesz a reklámozók között, így tovább egyszerűsítve a felhasználó dolgát. Az 5 másodperc hosszú vagy ennél rövidebb verziók általában műsorelemek elválasztójaként lehet használni (pl. reklámblokk előtti logó) vagy rövid támogatói hirdetéseket lehet velük hatékonyan készíteni (pl. idejárás jelentés szponzoráció). Ezeket a változatokat általában „sting” vagy „link” néven szokták megkülönböztetni.

További variáció, az úgynevezett „underscore”, amely a fő dallam vagy dallamelemek nélküli változat, esetleg egy szellősebb hangszerelésű verzió.  Ha a videódban párbeszéd vagy narráció van, vagy egyszerűen csak nem szeretnéd erőteljes dallammal elterelni a figyelmet a tartalomról, akkor ezt kell választani, mert sokkal több teret ad a film egyéb elemeinek. Így megmarad az eredeti zene hangulata, de zavartalanul érthető lesz a narrátor szövege. Általában az „underscore” változatból is készül rövidebb vágat.

Az „instrumental”, azaz instrumentális verzió, csak a zenei alap ének és vokálok nélkül. Ez a változat megegyezik az eredeti verzióval, hosszban, hangerőben, stb., úgyan úgy mint az „underscore” esetében. Például az instrumentális verzió nagyon jól használható úgy, hogy a film elején az énekes változatot használjuk, ami megadja a film hangulatát, majd „átvágunk” az instrumentális verzióra, ahol indul a narráció. Így megmarad az eredeti zenénk hangulata, és nem kell erőszakosan lehúzni a hangereőt, hogy a narrátor érvényesüljön, mert az éneked helyére prímán elfér a mi mondandónk.

A variáció száma az itt leírtaknál több is lehet, mint pl. „light mix” vagy „no guitar” mix- Általában a szerző dönti el, hogy az adott műből, az adott műfajban van-e értelme alternatív változatot készíteni.

Remélem cikkem segített abban, hogy könnyebben tájékozódjatok a stockzene világában, és hogy egyszerűbben találjátok meg azt a zeneszámot, ami végülis a videótok, reklámotok vagy bármi egyebetek alá fog kerülni!

Ha bármiben tudunk segíteni, írjátok be a komment szekcióba, és arról is írunk egy cikket!

Angolul „Stock Music” vagy „Production Music”, magyarul pedig „könyvtárzene” illetve „zenetár” talán „konzervzene” néven találkozhattunk a koncepcióval.

A legfőbb különbség egy átlagos zeneszám és egy stock zeneszám között az a cél, amire azt írták. A stock zene már azzal a szándékkal van megírva, hogy az egy napon valaminek az aláfestéseként, kiegészítőjeként fog szolgálni. Amikor egy zeneszerző leül egy ilyen dalon dolgozni, nem azon fogja törni a fejét, hogy miként öntse legbelső érzelmeit hangjegyekbe, hanem ha valaki például egy autós üldözéses jelenetet forgatna, akkor milyen zenét szeretne hallani alatta, vagy milyen zenét használna egy telefonbemutató videó alkotója?

A másik nagy különbség, hogy míg a rádióban hallott úgynevezett kereskedelmi zeneszámoknak általában saját üzenete van, addig egy stock zeneszám meghagyja, hogy a figyelem képen maradjon, és teret hagy a narrátornak az üzenethez. Ezért is tökéletes a háttérzeneként bármiféle mozgóképhez, ahol a zenének nem feltétlenül vezető szerepe van, de fontos hogy a nézőt a megfelelő érzelmi állapotba hozza.

A zenetár nagy előnye a többi zeneforrással szemben az ára és gyorsasága. Mint a „konzervzene” becenév is mutatja, ezeket az előre megírt zenéket csak ki kell választani, és már mehetnek is a projektünk alá. Nincs vele hosszú jogosítási folyamat, sem előre nem tervezhető súlyos jogdíj.

Hogyan veszünk stock zenét?

Általában két fajta mód létezik a kiválasztott zene megvásárlására. Az egyik, a webáruházakhoz hasonlatos  bevásárló kosaras és kártyás opció, ami gyors, de addig nem dolgozhatunk a zenével, amíg ki nem fizettük. A másik, és általunk is követett pedig, amikor regisztrálunk a szolgáltatásra, vagy e-mailen keresztül vesszük fel a kapcsolatot a zenetár képviselőjével. A mi honlapunkon ezt erre a linkre kattintva tehetitek meg. Ebben az esetben általában korlátozott vagy korlátlan letöltési jogot kapunk a teljes repertoárra, így nem kell a „vízjeles” demókkal bajlódni, és a kész anyagot a vásárlás után a már nagy felbontású fájlból újravágni. Az ilyen típusú szolgáltatás esetén ráadásul szabadon próbálkozhatunk különféle zenékkel ugyanarra a képsorra, és csak a véglegesen felhasznált zenérét kell majd jogdíjat fizetnünk.

Ha úgy döntesz, hogy stock zenét fogsz használni a projekted alá, és már regisztráltál a szolgáltatásra, akkor már csak a zenekeresés maradt hátra. Ebben, a legtöbb esetben a zenetárak üzemeltetői fognak nekünk segíteni, ahogy a számla kiállításával és a fizetéssel is. Nálunk a zenekeresés ingyenes, amit erre linkre kattintva rendelhetsz meg!

Ha bármi kérdésetek akadt, írjátok meg a kommentbe, vagy küldjétek el e-mailben, és mi írunk róla egy másik cikket!