A stock zene használata
Előző cikkünkben végigvettük, hogy mi az a stock zene. Ma ennek használatába és felépítésébe fogunk belenézni!
Ha már használtatok stock zene adatbázist, biztos láttátok, hogy egy-egy műhöz több verzió is tartozik. Például, ha a mi adatbázisunkon a „további adatok” gombra kattintotok (az „i” piktogram), akkor számos más variációt is találhattok bizonyos műveknél. Nem minden műhöz tartozik alternatív változat, de a kiadóknak célja, hogy a felhasználó minél szabadabban és egyszerűbben tudja felhasználni a zenéket, ezért készít rövidebb vágatokat és hangszerelési változatokat is. Menjünk is hát végig az ehhez tartozó fogalmakon!
A „main” azaz fő verziója a hangfelvételnek, ez amit egyedüliként fogunk látni, a további adatok megnyitása nélkül. Ez a szerző által elképzelt végleges keverés, teljes hosszban.
A első variációk, amiket láthatunk, azok az eredeti hangelvételből készült rövidebb vágatok, amelyek általában „30 sec edit” illetve „60 sec edit”nevet kapják, vagy valami igen hasonló megnevezéssel rendelkeznek. Ezeket a szerző az eredeti számból vágja ki, illetve alakítja át úgy, hogy azok beférjenek, egy harminc, illetve hatvan másodperces reklám alá, ezzel is megkönnyítve a vágók dolgát, mert kiválasztja a mű legérdekesebb pillanatait, és értelmezhető zenei ívvé rakja őket össze. Előfordul 10 vagy 15 másodperces vágat is olyan művek esetén, amiknél a szerző úgy ítéli meg, hogy kedvelt lesz a reklámozók között, így tovább egyszerűsítve a felhasználó dolgát. Az 5 másodperc hosszú vagy ennél rövidebb verziók általában műsorelemek elválasztójaként lehet használni (pl. reklámblokk előtti logó) vagy rövid támogatói hirdetéseket lehet velük hatékonyan készíteni (pl. idejárás jelentés szponzoráció). Ezeket a változatokat általában „sting” vagy „link” néven szokták megkülönböztetni.
További variáció, az úgynevezett „underscore”, amely a fő dallam vagy dallamelemek nélküli változat, esetleg egy szellősebb hangszerelésű verzió. Ha a videódban párbeszéd vagy narráció van, vagy egyszerűen csak nem szeretnéd erőteljes dallammal elterelni a figyelmet a tartalomról, akkor ezt kell választani, mert sokkal több teret ad a film egyéb elemeinek. Így megmarad az eredeti zene hangulata, de zavartalanul érthető lesz a narrátor szövege. Általában az „underscore” változatból is készül rövidebb vágat.
Az „instrumental”, azaz instrumentális verzió, csak a zenei alap ének és vokálok nélkül. Ez a változat megegyezik az eredeti verzióval, hosszban, hangerőben, stb., úgyan úgy mint az „underscore” esetében. Például az instrumentális verzió nagyon jól használható úgy, hogy a film elején az énekes változatot használjuk, ami megadja a film hangulatát, majd „átvágunk” az instrumentális verzióra, ahol indul a narráció. Így megmarad az eredeti zenénk hangulata, és nem kell erőszakosan lehúzni a hangereőt, hogy a narrátor érvényesüljön, mert az éneked helyére prímán elfér a mi mondandónk.
A variáció száma az itt leírtaknál több is lehet, mint pl. „light mix” vagy „no guitar” mix- Általában a szerző dönti el, hogy az adott műből, az adott műfajban van-e értelme alternatív változatot készíteni.
Remélem cikkem segített abban, hogy könnyebben tájékozódjatok a stockzene világában, és hogy egyszerűbben találjátok meg azt a zeneszámot, ami végülis a videótok, reklámotok vagy bármi egyebetek alá fog kerülni!
Ha bármiben tudunk segíteni, írjátok be a komment szekcióba, és arról is írunk egy cikket!