Lustyik Ákos zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte alkalmazott zeneszerzés szakon, majd folytatta a brit Királyi Zeneakadémián. A filmzeneszerzés mellett koncerttermi zeneszerzést, hangszerelést, music editor munkát is végez. Tehetségét többször is elismerték Kodály Zoltán ösztöndíjjal, amely fiatal zeneszerzőknek járó, magas rangú kitüntetés. Ákost az alkalmazott zeneszerzésről kérdeztük.

Alkalmazott zeneszerzés szakon végeztél a Zeneakadémián. Tapasztalataid szerint mi a legfontosabb különbség az alkalmazott zeneszerzés és a klasszikus zene írása között?

Nehéz éles határvonalat húzni a kettő között, mert az úgynevezett klasszikus zene definíciója sem kőbe vésett. Maga a zene írása alapjaiban nem különbözik. Az, hogy milyen céllal és felhasználási szándékkal készül az adott mű már sokkal lényegibb eltérés. Az ún. alkalmazott zene esetében a kreatív döntéseket a zeneszerzőn kívül más társalkotók is hozhatják, gondoljunk csak arra, ha egy filmrendező vagy producer például úgy dönt, hogy a film bizonyos pontján a zene jobban domborítson ki valamit. Az “alkalmazottság” szintjét én tehát egy skálán képzelem el. Minél szélesebb a kollaboráció, minél több terület képviselteti magát más diszciplinákból, annál tágabb a kreatív döntéshozók köre. Legnagyobb szabadsága a zeneszerzőnek véleményem szerint a koncerttermi zenében lehet, és noha pl. az operát sokunk klasszikus zeneként definiálná, érzésem szerint közelebb áll az alkalmazott zenéhez, kiváltképp manapság a workshop-jellegű alkotás elterjedtsége miatt.

Mostanában egyre gyakoribb, hogy a filmzeneszerzés során digitális hangszereléssel, mockuppal oldják meg a képek zenei aláfestését. Milyen kihívás elé állít egy zeneszerzőt, ha élőben szeretné feljátszani, rögzíteni a filmgyártó által kért zenét?

Az akusztikus hangszereket imitáló digitális hangszerelés használatának leginkább két oka lehet. Tapasztalataim szerint kisebb mértékben egy kreatív döntés, amikor a zeneszerző vagy a filmes társalkotói kifejezetten a mockup hangzással szeretnének dolgozni. Az esetek többségében azonban a nem élő hangszerek alkalmazása elsősorban költségvetést érintő kérdés. Az egyik nagy kihívás közös nevezőre jutni a filmrendezővel és producerrel, hogy milyen kreatív döntéseknek milyen anyagi vonzatai vannak. Kis- és közepes költségvetésű filmeknél egy szimfonikus zenekar igazi úri huncutság, már 15-20 percnyi zenei anyag felvétele is euró ezrekben mérhető terhet ró a film költségvetésére, amelyre nagyon sokszor nincs fedezet. A filmzeneszerző fontos feladata, hogy a lehető legkevesebb kreatív kompromisszummal egyetértésre jusson a filmkészítőkkel, hogy mi az, ami “budget appropriate”. Így ez egyszerre tárgyaláspolitikai és zenei kihívás.

Nem zongoristaként kezdted, hanem ütőhangszeresként. Amikor komponálsz, mennyiben egészíti ki a húros-billentyűs hangszeren való zeneszerzést az ütős hangszerekhez kapcsolódó zenetudásod?

Az igazat megvallva nem tudom. Nagyon szeretem a ritmust, és valamilyen szinten természetesen beépült a zeneszerzői eszköztáramba, hogy ütőhangszereken játszottam. Ugyanakkor a hangszerelési praktikumon kívül nem érzem tudatosan, hogy bármi olyan titkos tudásnak vagy gyökeresen más hozzáállásnak lennék birtokában, aminek a más hangszercsoportból érkező zeneszerzők nem. Az ütőhangszerek egy varázslatosan tág és változatos csoport, és a megfelelő alkalmazásukkal sokkal izgalmasabbá lehet tenni a zenét.

Azt gondolnánk, hogy bárki, aki valamilyen hangszeren játszik, képes zenét is írni, pedig a zeneszerzést is tanulni kell. A zenész és a zeneszerző tehát nem ugyanazzal foglalkozik. Miben különbözik egy alkalmazott zeneszerző és egy bármilyen más hangszeres zenész munkája?

Lényegében bárki, aki valamilyen hangszeren játszik vagy énekel, képes zenét is írni. Természetesen a zene írását lehet tovább fejleszteni, és a zeneszerzést, akár egy hangszert, gyakorolni kell, ha jobban szeretnénk művelni. Régen a zeneszerző egy hangszeres zenész volt, aki zenét komponált, ebben az értelemben tehát ugyanazzal foglalkozott. Ez később, kiváltképp a közelmúltban sokkal jobban szétvált. Ma is vannak olyan zeneszerzők, akik koncertező művészek is (például kedves tanárom, Dobszay-Meskó Ilona), mások pedig – bár rendelkeznek hangszeres tudással – főként zeneszerzőként tevékenykednek (például mentorom, Balázs Ádám, aki a hazai filmzeneszerzők közül az egyik legprominensebb). Én is az utóbbi csoportba tartozom. Mint zeneszerző átfogó és részletes ismereteim vannak a hangszereket illetően, de az előadóművészet egy speciális tudás és képesség, és szívesen bízom a darabjaimat zenésztársaimra, akik sokkal jobban képesek tolmácsolni az általam leírt hangokat, mintha magam adnám elő őket.

Pusztán ihletből komponálni más, mint amikor meghatározott feltételek szerint kell zenét írni. Hogyan néz ki nálad a zeneszerzés folyamata a két esetben, és melyikben van több tapasztalatod?

Más zeneszerzők nevében nem beszélhetek, de véleményem szerint pusztán ihletből komponálni nem lehetséges. A különbség a két fenti eset között, hogy ki támasztja a feltételeket. Amikor teljes művészi szabadság áll rendelkezésre, akkor az első dolog amit ezzel a szabadsággal kezdek, hogy megállapítom a saját feltételeimet. Forma, műfaj, hangszerelés, az ihletett ötletmagból fakadó karakter, asszociációk, esetleg tervezett hossz, ezek mind-mind feltételek. Ezek mind az ötletek végtelen anarchiájában segítenek formába önteni a születő művet. Hívjuk őket bárhogy, korlátoknak, sarokpontoknak, vagy útjelzőknek, nemhogy elfojtják, hanem egyenesen segítik a kreatív ötletek és a zene kibontakozását. Következésképpen a magam részéről lényegi eltérést nem látok abban, hogy hogyan írok zenét.

Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést és válaszolsz a kérdéseinkre!

Petra, Csaba

A választ rövid, és tömör: természetesen nem.

Gyakran felmerül a fenti kérdés az online reklámfelhasználással kapcsolatban, hiszen ami felkerült a netre, az ott is marad. Ez így is van.

 Amikor elkészítettünk egy reklámfilmet, és már a stock zenét is jogosítottuk rá fix időtartamra, akkor az azt jelenti, hogy az ügyfelünk a filmet felteheti online felületeire, és tehet mögé fizetett hirdetést, így a szpotot bárhol, bármilyen online fizetett reklámfelületen megjelentetheti.

Na de mi történik akkor, amikor lejár a jogdíj?

Csupán annyi, hogy a film mögé már nem lehet fizetett kampányt tenni, vagyis a szpot nem jelenhet meg fizetett hirdetési felületeken, de az ügyfél csatornáján, weboldalán, közösségi oldalain ugyanúgy megtekinthető, elérhető marad.

Ha csak TV-reklám felhasználásra jogosított zenét az ügyfelünk, abban az esetben is közzé teheti online felületén a videót, de nem tehet mögé fizetett kampányt. Ha később szeretné azt online felületen is hirdetni, akkor csak ki kell bővíteni a felhasználást.

Reméljük, ez a rövid cikk segített a kérdésben.

Bármilyen zenei jogi kérdésben keressenek minket bizalommal!

A „brief” szóra nincsen magyar kifejezés. Lényegében, egy információs csomag arról, mi az ügyfél célja a filmjével, legyen szó reklámról, kampányról, üzleti videóról vagy bármilyen professzionális videótartalomról. Maga a koncepció, mely minden apró részletre kitejed. Ilyen „apró”, bár annál jelentősebb részlet a filmet aláfestő zene.

Mivel a zene rengeteget hozzátesz a produkcióhoz, pláne ha rádióreklámról van szó, ezért elengedhetetlen, hogy egyértelmű legyen a hozzá kapcsolódó zenei brief, ugyanakkor megadja a kreatív szabadságot is.

A jó brief meghatározza, ki a célközönség, mi az üzenet és milyen a film kívánt hangulata. Ha ezt tudjuk, már épülhet is a zenei briefünk!

*

Gyakran keresnek meg ügynökségek, vágók, stúdiók, hogy segítsünk a zenekeresésben.

Néha a megfelelő keresőszavak meghatározásában van szükségük tanácsra, de gyakrabban kérik kifejezetten a zenekeresést, mely során egy zenei listát állítunk össze a zenekeresőnkben található stock zenékből.

Néhány átgondolandó kérdés, ami segíthet a legpontosabb zenei brief megalkotásához, hogy a lehető legjobban közelítsünk az ügyfél elképzeléséhez

Ha az ügyfél nem hozott olyan zenét, amihez hasonlót szeretne

• Mi a téma? Más típusú zenét keresünk egy gyereknap alá, mint egy extrém sportokat bemutató videó alá, noha mindkettő lendületes, felemelő, pozitív.
• Milyen legyen a tempó? A lendületes és dinamikus önmagában nem jelenti azt, hogy egy zene zakatol és pulzál. A legvadabb indie rock soha nem lesz olyan, mint egy pörgős trance, holott mindkettő gyors, fiatalos, energikus. Egy lounge sosem lesz olyan lassú, mint egy meditációs zene, pedig mindkettő lassú, relaxált, békés.
• Milyen műfajok között keressünk? Lehet, hogy én egy napszemüvegeket árusító üzlet promóciójához urban, r’n’b, trap stílusban keresgélnék, de az ügyfél inkább indie popot vagy club-dance zenét szeretne. Ezért ez is egy fontos tudnivaló.
• Milyen legyen a hangulata? Az alaphangulatok mellett (vidám, feldobott, bizakodó, rejtélyes, szomorkás, vicces, nyugodt stb.) egyre gyakrabban érkezik a „fiatalos” és a „komoly” kifejezés. Mindegyik esetben az első három pontot meg kell határoznunk, különben könnyen zsákutcába kerülünk. Nehéz megmondani, mit szeretnek a fiatalok; az egyik punkot, a másik jazzt, a harmadik trapet, a negyedik trance-t, az ötödik popot, a hatodik metált, a hetedik hip-hopot… Remélem, érthető a lényeg.
• Van preferált hangszer? Néha felmerül az igény, hogy legyen benne trombita, zongora, nagyzenekar vagy énekhang. A keresőkategóriákban hangszerekre is rá tudunk keresni, így bátran lehet ebben is gondolkodni.
• Milyen ne legyen? Ez is fontos! Ha az ügyfél elzárkózik bizonyos műfajtól, jó, ha tudjuk. Pl. : A „fiatalos, lendületes, vidám” mellé jöhet a „rock-pop irány, gitáros, húrszaggató, ének nélküli, és semmiképp ne legyen elektronikus”. Ez már sokkal konkrétabb.

Ha az ügyfél hozott olyan zenét, amihez hasonlót szeretne

• Mi tetszett meg benne? Nagyon fontos megtudnunk, melyik része fogta meg a legjobban. A hangulata? Az ének? Maradjon női hang vagy lehet férfi? Ne legyen rajta ének? A zongora vagy a trombita tetszett jobban? Lehet benne gitár is? Ha nem lesz benne zongora, baj? A tempója illik a produkcióhoz? Lehet esetleg gyorsabb vagy lassabb? A műfaj tetszik? Esetleg elmehet akusztikusabb vagy éppen elektronikusabb irányba? Korábban ezzel futott a film és sikeres volt? Mit gondol, mi fogta meg a közönséget a zenében?

Ha az ügyfél inkább konkrét zenét jogosítania

• Lépjetek velünk kapcsolatba, ebben is tudunk segíteni! Bármely zene jogtulajdonosait felkutatjuk!

Ha az általunk kínált zenei lista nem felel meg, jöhet a következő kör, esetleg még konkrétabb elképzelésekkel, vagy a listából kiválasztott egy-két zeneszámmal, ami valamennyire közelít az ügyfél elképzeléséhez.

Ha nincsen elképzelés, az sem baj, mi is szívesen teszünk javaslatokat, a film vagy storyboard ismeretében.

Remélem, ez az összefoglalás hasznos volt. Ha kérdésetek maradt, keressetek bizalommal!

Hogyan döntsem el, hogy online videóm reklám, üzleti film vagy professzionális tartalom?

Amikor egy stock zenét felhasználunk, nem mindegy, hogy a felhasználási szerződést milyen jellegű tartalomra írjuk. Ez nem csak a jogosítás díjának árlista szerinti meghatározása miatt fontos, hanem azért is, hogy a szerződés arról a felhasználási módról szóljon, amire a filmet ténylegesen felhasználják.

Például, ha üzleti videóról szól a szerződés, mégis megjelenik online hirdetésként, akkor az reklámnak minősül, ami nem ugyanaz. A szerződő félnek (felhasználónak) ekkor egy olyan stock zenefelhasználási szerződés van a kezében, amivel nem tudja a reklámra vonatkozó jogosultságát alátámasztani, hiszen más jellegű produkcióról szól a jogosítása.

Röviden összeszedtük, mit kell végiggondolni, amikor elkészültünk a filmünkkel, és szeretnénk azt online felhasználni. Az árlistánk 6. oldalán lévő folyamatábra is segíthet ebben.

Professzionális tartalom

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a filmek, amik nem népszerűsítenek semmilyen terméket vagy szolgáltatást, nem jelenik meg bennük márka, cégnév sem logó, sem felirat, sem szöveg formában.

Tájékoztató filmek, kiállításmegnyitók, szórakoztató műsorok, online filmek, könyvbemutatók, sportesemények, horgászműsorok, vadászvideók, online magazinok, kisfilmek, megemlékezések, vlogger termékbemutatók/termékösszehasonlítások (abban az esetben, ha nem a gyártó vagy a szolgáltató finanszírozza a videót) stb.

Üzleti videók

Amikor az elkészült film termékmegjelenítést tartalmaz vagy bármilyen szolgáltatást, terméket népszerűsít, de nincsen mögötte fizetett kampány (tehát nem lesz belőle hirdetés, pre-roll), akkor üzleti céllal késztett videóról beszélünk.

Termékbemutatók, gyártó vagy szolgáltató által finanszírozott vlogger termékbemutató, márkanévvel ellátott tartalom vagy a márka által támogatott tartalom, céges oktatóanyag, trainingek, cégek belső kommunikációs anyaga, dokumentációk, werkfilmek stb.

Reklám

A film termékmegjelenítést tartalmaz vagy szolgáltatást népszerűsít, annak megvásárlására vagy igénybevételére buzdít, és/vagy fizetett kampány van mögötte, ami azt jelenti, hogy fizetett hirdetésként is megjelenik közösségi oldalakon és egyéb online reklámfelületeken; youtube pre-rollként, felugró hirdetésként látjuk viszont. Ezek mind olyan fizetett tartalmak, melyek a termék eladására fókuszálnak.

Egyértelmű termékpromóciók, akciós ajánlatok, ár feltüntetésével vásárlásra ösztönző felvételek, lakossági szolgáltatást népszerűsítő felvételek, iskolai diáktoborzó videók, cégek PR filmjei stb.

Összefoglalva

Filmet készítek egy dzsungelkalandról a youtube csatornámra –> Professzionális tartalom

A filmben feltűnik a kalandor kabátjának, távcsövének, bakancsának márkája, vagy a film végén egy túrafelszereléseket gyártó cég logója és weboldalának címe, mert a kalandhoz ők finanszírozták az öltözetet –> Üzleti videó

A filmet a túrafelszereléseket gyártó cég online reklámfelületre is elhelyezi (youtube pre-roll, felugró ablak, facebook hirdetés) és további termékpromóciós céllal felhasználja, illetve kifejezetten termékpromóciós céllal készítették a filmet –> Reklám

Egy iskola a saját weboldalán közzétesz egy videót, mely az iskolai életet és a programokat mutatja be –> Professzionális tartalom

Az iskola a weboldalára olyan bemutatkozó videót tesz, amely az iskolai élet bemutatásán túl népszerűsíti is pl. iskolaválasztás előtt kiemeli a specializációkat –> Üzleti videó

Ha az iskola a fenti videót egyértelmű toborzási céllal készítette, vagy online hirdetésként is megjeleníti –> Reklám

Remélem, ez a kis összefoglaló segített a fogalmak megértésében.

Természetesen, ha segítségre van szükség, továbbra is keressetek nyugodtan minket!

Ezt a kérdést minden filmes egyszer biztosan felteszi magának a karrierje során. A mostani cikksorozatban megpróbálom áttekinteni a lehetőséget, és némi eligazítást adni ahhoz, hogy a megfelelő embert sikerüljön szerződtetni a produkcióhoz.

A legtöbb esetben ismeretségi körből, ajánlással, vagy csak a vakszerencse által kerülnek zeneszerzők és filmesek egymás útjába. A megfelelő szerző kiválasztása nagyobb hatással van a filmünkre, mintsem gondolnánk. Az internet telis-tele van példákkal, hogy egy jól eltalált zene miként teszi izgalmasabbá a filmünket.

Választani nagyon nehéz, de megpróbálom ezzel a rövid sorozattal megmutatni, hogy ha kizárjuk, hogy kit nem szeretnénk, akkor talán egyszerűbb lesz megtalálni, hogy kit viszont igen. Nagyon fontos, hogy az elején legyen egy elképzelésünk arról, hogy milyen zenei világot szánunk a filmnek, mert ez alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú zeneszerzővel járunk a legjobban, és ne az első szembejövő zenésszel vagy zenésznek látszó emberrel írassuk meg a filmünk zenéjét, csak azért mert:

• ő ír mindenkinek, tehát jó
• külföldről jött haza, tiszta Amerika a csávó
• olyan cucca van, mint egy űrállomás
• nagyon nagy arc, olyan szövege van, nem hiszed el.

Gondoljunk bele, mi lenne, ha például nem zeneszerzőt keresünk egy feladatra, hanem valaki mást. Én például nem szeretném, hogy egy műszaki érzékkel megáldott ügyvéd babráljon a gázkazánommal, mert megbízható, vagy egy rokonszenves masszőr műtse meg a gerincem, hiszen ő úgyis mindent tud a csontokról.

Tekintsük át, hogy a filmzeneszerző pozícióra kik közül választhatunk:

1.) Népszerű zenekar vagy annak bármelyik tagja

Magától értődik a választás, ha valaki szereti egy zenekar vagy előadó dalait, szívesen hallgatná az ő szerzeményeiket a filmje alatt. Szerzeményt írtam, nem dalt és ennek oka van. Egy film, hacsak nem musical, nem dalok sorozatából áll, hanem javarészt instrumentális zenéből. Ha valaki jó dalokat ír, nem feltétlenül tud nagyobb zenei formában gondolkodni. A dallamírás nem olyan egyszerű dolog, és a szöveg hiánya legtöbb esetben suta, repetitív, és zenei ívet egyáltalán nem tartalmazó végeredményt produkál. Ha a szerző(k) már az elején ráébred ennek a nehézségére, akkor leginkább atmoszférának mondható szintivarázs, vagy a gitárcucc összes pedáljának random nyomogatásából álló massza jön létre, valószínűleg egy vagy két statikus akkordból. De ez csak a probléma egyik fele. A határidőre történő zeneszerzés, amit egy film szoros menetrendje diktál, korántsem olyan egyszerű dolog, mint ahogyan azt látszik. Egy zenekari szerző akkor ír zenét, amikor közölni szeretne valamit a világgal (szerelem, bánat, buli, barátság stb.), akkor érkezik az ihlet, és születik a dal. De ez nem megy olyan könnyen, ha valaki határidőre kéri, pláne nem akkor, ha ehhez egy „zavaró” képsor is van, amihez a műnek mindenképpen igazodnia kell. Ha már elkészült a zene, még akkor is hátra van egy nem kevésbé nehéz feladat.  A rendező átvághatja a filmet, és bár tetszik neki a zene, de az az új képsorhoz nem fog tökéletesen illeni, így a nehezen megszületett művet az új vágathoz kell passzítani, jó esetben egyszer, de általában többször.

OK, de akkor mégis mi a megoldás, ha a kedvenc zenekarodat akarod a filmben?

Erre nagyszerű lehetőség van a music supervisor személyében vagy egy tapasztalattal rendelkező alkalmazott zeneszerző bevonásával a munkafolyatba, de sajnos igen ritkán szokták ezt a megoldást választani itthon, mert drágább, mint egy ember vagy zenekar kifizetése.

A music supervisor – sok egyéb a filmhez kapcsolódó feladata mellett – egy olyan zeneipari előképzettséggel  rendelkező szakember (és itt nem az önjelölt hálószoba DJ-re vagy a sok CD-vel rendelkező zenegyűjtőkre gondolok), aki megfelelő módon átlátja a filmgyártás folyamatát, és hatékony kreatív segítséget tud adni a szerző(k)nek, például „lefordítva” a rendező legtöbbször zeneszakmailag nem tökéletes instrukcióit. Ő az, aki idejében észreveszi, ha a folyamat rossz irányba halad és nem várható megfelelő végeredmény akár több hetes szenvedés után sem, illetve rajta tartja a szemét a határidőn, és még időben észreveszi, ha a kitűzött leadási dátum veszélybe kerül. Ha csak szerzett zene szerepel a filmben, vagy az egyéb zenei megszólalások (vásárolt híres mű, zenetár zene) már más hatáskörébe tartoznak, akkor érdemesebb egy tapasztalt zeneszerzőt megkérni, hogy segítse az alkotás folyamatát, és vezesse a lelkes, ám tapasztalatlan szerző(ke)t.

Remélem, a cikk némi fényt engedett az íratott filmzene sűrű erdejében. Folytatás hamarosan…

Aki valaha is csinált már maga videót, tudhatja, mennyit számít egy jó zene alatta. Legyen szó reklámfilmről, mozifilmről vagy youtube videóról, mindegyiknél elengedhetetlen a jó minőségű zene!

Alább 5 pontban fogalaltuk össze, hogy mit érdemes átgondolni, mielőtt zenét választunk a projektünk alá. Ha ezekre a kérdésekre mind tisztáztuk a választ, akkor már túl  nagyot nem tévedhetünk!

• Mi lesz zene funkciója (Kiegészítsen vagy kitöltsön? Háttér vagy főszerep?)
  • Fontos tisztázni, hogy a zene filmben milyen szerepet kap. Általában, amikor valaki beszél (narrátor, szereplő), akkor ő kapja a „főszerepet” , így a zene csak diszkrétebb, háttérbe simuló felvétel lehet, leginkább ének nélkül.
  • Ha csak aláfesteni szeretnénk az eseményeket videónkban, akkor kerüljük az olyan felvételeket melyekben sok az éles váltás, sűrű a hangszerelés, vagy figyelmet vonzó hangszeres szólók vannak.
  • Legvégül állítsuk be optimálisra a hangerőt,  így is elkerülhetjük, hogy a zene elterelje a figyelmet a fő mondandóról.
  • Ha olyan filmet akarunk készíteni, amikben nem lesz narrátor vagy párbeszéd, akkor érdemes olyan felvételt keresni, amelyben van egy figyelemfelkeltő, emlékezetes dallam, vagy egy magával ragadó énekes. Itt gondolhatunk úgy a zenére mint a magyarázó szövegre, ami hozzásegít, hogy a képeket könnyebben értelmezzük.
• Milyen érzelmi világa van a videónak?
  • Extrém sportok alá mindig pörgős, dögös dolgok kellenek, míg egy nyári tóparti üdüléshez, pont jó lesz a tingli-tangli ukulele is. A zene tempója megadja a vágás tempóját is, így könnyebben áll össze egy közös alkotássá a filmünk. Ügyeljünk, hogy a zene „üzenete” ne legyen kontrasztba a videónkéval, vagy ha ez a cél, akkor az egyértelmű legyen.
• Hol és mikor játszódik a videó?
  • Mindig gondoljuk át, hogy projektünk hol helyezkedik el térben és időben. Minden korszaknak megvan a maga zenei világa (pl: 70-es évek lehet disco), a helyszíneknek is lehet tipikus zenéje (pl. alpesi jódli). Ha véletlenül ezt elrontjuk, lehet, hogy nézőink sem fogják tudni megmondani miért nem hangzott autentikusnak amit láttak, de érezni fogják, hogy valami nem ilett oda.
• Ki a célközönség?
  • Fontoljuk meg, hogy kinek készül a videó. Műfaj választásunkat erősen befolyásolhatja, hogy milyen idős a nézőközönségünk vagy mi az érdeklődési köre. Ha a videó mondanivalója ezt megengedi, érdemes olyan zenét keresni, amit a nézőink egyébként is szívesen hallgatnak. Nem érdemes fiataloknak szánt videót tele rakni retró zenékkel, ahogy egy idősebb generációnak szánt filmben sem feltétlenül jó a legújabb EDM vagy hip-hop. Keress fel minket ha nem tudsz dönteni, és mi bármikor segítünk megtalálni a megfelelő zenét!
• Hogyan fogom megszerezni a jogait ennek a zenének?
  • Ez az egyik legfontosabb kérdés a zenei aláfestés kiválasztásánál. Előző cikkünkben olvashatsz többet a különböző zeneforrásokról. Mindig legyen írásban rögzített megállapodásod arról, hogy használhatod a kiválasztott egy zenét, hiszen csak így mehetsz biztosra, hogy videód adásban/online fog maradni és nem követsz el jogsértés!

Bónusz pont: Beszélgessünk a minőségről

Ha ez lesz az első videó amit elkészítünk, természetesen megoldások mint a Youtube creative commons vagy hasonló tömeg zene websiteok jó megoldást jelenthetnek, csak hogy megpróbáljuk elsajátítani a zeneszinkronizálás trükkjeit. Egy idő után viszont, ha már komolyabb munkába akarunk fogni, nem érdemes a véletlenre bízni. Videókészítésnél nagyon sok anyagot lehet találni online arról, hogy hol lehet a legjobb kamerát beszerezni, vagy hogy mitől lesz jó a világítás, de a zene felhasználásáról sajnos ez nem mondható el, ezért is gondoltuk, hogy fontos lenne ezt kiemelni.
Amikor élő hangszerekkel előadott (tehát nem elektronikus) zeneszámokat keresünk, rögtön észre lehet venni valami erős különbséget az ingyenes, vagy túl alacsony áron kínált zenék és a profi felvételek között. Ez olyan műfajokban különösen igaz, mint az Indie, Rock vagy a filmzene. Ennek oka az, hogy a igényesebb stock zenéket stúdiókban élő emberek játszák fel, míg az alacsonyabb mínőségűek esetében általában tucat, számítógéppel vezérelt hangmintákat használnak, azaz előre felvett részleteket játszanak vissza újra és újra. Ettől független még így is lehet nagyon jó zenét szerezni, de sajnos a royalty free zeneszámoknál, a felhasznált sample hangok minősége sem a legjobb.
Ami az elektronikus zenét illeti, ott pedig nagyon fontos, hogy a producer mennyire ismeri a keverés trükkjeit, hiszen ezen fog múlni, hogy mennyire „üt” maga a végeredmény.

Amikor zenét keresünk, ne sajnáljuk az időt arra, hogy elővegyünk egy fejhallgatót, és külön meghallgassuk a felvételeket, és ne csak a laptop hangszóróján keresztül füleljünk, mert így hamar kiderül, hogy az általunk választott mű tényleg minőségi-e vagy sem. Lehet, hogy mi csak a halk laptop hangszórót hallgatjuk, de az összes nézőnk ezt teszi? Biztosan nem. Egy rossz minőségű zene, tönkreteheti a sok munkával összerakott filmünket.

Mi itt a Twelvetonesnál feladatunknak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet a zene fontosságára, és főképp arra, hogy figyelnünk kell a zene mínőségre. Lehet hogy pár forinttal többe fog kerülni egy profi zenetár hangfelvétele, de ez egy olyan apró befektetés, ami garantáltan megtérül akkor, amikor valaki megnézni a művünket, és az alkotót is profinak fogja tartani.

Amennyiben szeretnél többet megtudni arról, hogy hogyan találhatod meg a legjobb zenéket a videódhoz, írj nekünk bátran, és nagyon szívesen segítünk! Sőt céges prezentációkat is vállalunk reklámügynökségek, és filmprodukciós cégek részére!

Ha már van tapasztalatod a zeneszerzéssel, és úgy gondolod, hogy meg is tudnál élni belőle, akkor itt az ideje, hogy szerencsét próbálj!

Az első feladatod az lesz, hogy keress fel egy zenetárral foglalkozó céget. Ha Magyarországon tervezed elkezdeni a zenéid értékesítését, akkor nekünk is bármikor írhatsz, és rajtunk keresztül akár külföldre is eljuthatnak a műveid!

A második lépés pedig, hogy megírd a bemutatkozó leveled. Itt pontokban összefoglaltuk Neked, hogy milyen adatoknak kell benne szerepelnie, hogy komoly szerzőként gondoljon rád, aki olvassa:

Egy kis bemutatkozás

Gondolj erre a levélre úgy, mint egy interjúra. A zenetár tulajdonosa szeretné tudni, hogy kivel fog együtt dolgozni, nem csak azt, hogy milyen terméket fog forgalmazni. Írj egy kicsit arról, hogy mióta foglalkozol zenével, és miért döntöttél úgy, hogy pont aláfestő zenét szeretnél írni? Fontos, hogy legyen benne egy jól átlátható, tömör szakmai önéletrajz, és ha volt már alkalmazott zeneszerzői tapasztalatod (reklám, film, játék, stb.), akkor ezt jól emeld ki!

Melyik műfaj az erősséged?

Lehet, hogy már minden műfajt ki tudsz rázni a kisujjadból, de melyik az a műfaj, amiben igazán jeleskedsz? Olyan szerző, aki minden zenei műfajban ugyanolyan magas minőséget tud írni, nincs. Felesleges olyan művekkel reklámozni magad, amit csak nagyjából ismersz. Egy zenetárban sok műfajra van szűkség, de nem akar senki egy jó blues gitárostól amatőr dubstep-pet rendelni, vagy sikeres EDM-ket író DJ-től (vagy legyen a neve producer), egy a-moll-on ácsorgó, lassú szóló zongoradarabot!

Pár csatolt zenemű

A zenetár vezetése, nyilván bele szeretne hallgatni a műveidbe, így nem árt már a bemutatkozó levélben pár jól kiválasztott műveddel felhívni magadra a figyelmet. Ennek a legjobb formája, ha egy ingyenes stream felületre töltöd fel (pl. Soundcloud), így bármikor meghallgatható, és a meghallgatás sorrendjét is meg tudod határozni. Nagyon fontos, hogy ne akarj mindent egyszerre megmutatni. Senki nem fog 15 művet végighallgatni. Egy 5 jól kiválasztott szerzemény, ami bemutatja a legkedvesebb műfajod vagy műfajaid többet ér, mint 15 közepesen megvalósított szerzemény. A zenetár egy ún. „one man show” általában, így nem árt, ha a felvételed jól is szól, mert kezdő szerzőnek nemigen van lehetősége nagy felvételi büdzsét kialkudni.

Kész szerzemények sokasága 

Ha van már egy, vagy több elkészült felvételed, vagy kész albumod, és ezeket a zenetáron keresztül szeretnéd megjelentetni, akkor ezt feltétlen említsed meg a leveledben! Mindenki jobban szereti, ha kész művekről dönthet.

A levél elment, most már csak várunk. De mire számíthatunk?

Kezdjük a lehetséges rossz hírrel. Lehet, hogy nemleges választ kapsz. Ez lehet amiatt, mert a zenetár A&R emberének éppen nincs elég ideje, vagy a kiadónak már előre megvan az ezévi terve, vagy egyszerűen izlésbeli különbség van köztetek. Nagyon fontos, hogy ez ne törjön le! A világ nagy, sok kiadó van. Ne vegye el a kedved a kezdeti visszautasítás, és tanulj a hibákból. Ha kiderül, hogy nem szól jól a mix, vagy nem jó a mű, amit írtál, akkor vissza a géphez, és „gyúrd ki magad”! A befektetett munka mindig megtérül, de sajnos nem lehet mindenki született Mozart.

Azért legyünk egy kicsit optimistábbak és feltételezzük, hogy jó hírt kapsz vissza, és tetszenek a zenéid. Most mi lesz? Először is, kötnöd kell egy zeneműkiadó szerződést a zenetárat kezelő céggel, és meg kell állapodni a bevétel elosztásáról, ami általában 50-50% a zenetár és a szerző(k) között. Ha bizonytalan vagy a felkínált feltételekben, kérj jogi segítséget, és tájékozódj az interneten. Ha bármit aláírsz, legyél tisztában az összes feltétellel, és értsd meg az összes jogi kifejezést. Unalmas, de hidd el megéri.

Ha mindenben megállapodtatok, akkor pedig már csak várni kell, hogy valahol felhasználják zenéidet, illetve amennyiben akadnak ismerőseid a filmszakmában, akkor jelezni feléjük, hogy műveid hol érhetőek el. Ki tudja, lehet pont ők lesznek az első vásárlóid!

Remélem ez a rövid cikk segített abban, hogy elindíts a könyvtárzenés karrieredet, és ha van olyan anyagod amivel belevágnál a profi zeneszerzői karrierbe, akkor küld el nekünk ezen a >linken<.

Reméljük lesz alkalmunk együtt dolgozni veletek!

Előző cikkünkben végigvettük, hogy mi az a stock zene. Ma ennek használatába és felépítésébe fogunk belenézni!

Ha már használtatok stock zene adatbázist, biztos láttátok, hogy egy-egy műhöz több verzió is tartozik. Például, ha a mi adatbázisunkon a „további adatok” gombra kattintotok (az „i” piktogram), akkor számos más variációt is találhattok bizonyos műveknél. Nem minden műhöz tartozik alternatív változat, de a kiadóknak célja, hogy a felhasználó minél szabadabban és egyszerűbben tudja felhasználni a zenéket, ezért készít rövidebb vágatokat és hangszerelési változatokat is. Menjünk is hát végig az ehhez tartozó fogalmakon!

A „main” azaz fő verziója a hangfelvételnek, ez amit egyedüliként fogunk látni, a további adatok megnyitása nélkül. Ez a szerző által elképzelt végleges keverés, teljes hosszban.

A első variációk, amiket láthatunk, azok az eredeti hangelvételből készült rövidebb vágatok, amelyek általában „30 sec edit” illetve „60 sec edit”nevet kapják, vagy valami igen hasonló megnevezéssel rendelkeznek. Ezeket a szerző az eredeti számból vágja ki, illetve alakítja át úgy, hogy azok beférjenek, egy harminc, illetve hatvan másodperces reklám alá, ezzel is megkönnyítve a vágók dolgát, mert kiválasztja a mű legérdekesebb pillanatait, és értelmezhető zenei ívvé rakja őket össze. Előfordul 10 vagy 15 másodperces vágat is olyan művek esetén, amiknél a szerző úgy ítéli meg, hogy kedvelt lesz a reklámozók között, így tovább egyszerűsítve a felhasználó dolgát. Az 5 másodperc hosszú vagy ennél rövidebb verziók általában műsorelemek elválasztójaként lehet használni (pl. reklámblokk előtti logó) vagy rövid támogatói hirdetéseket lehet velük hatékonyan készíteni (pl. idejárás jelentés szponzoráció). Ezeket a változatokat általában „sting” vagy „link” néven szokták megkülönböztetni.

További variáció, az úgynevezett „underscore”, amely a fő dallam vagy dallamelemek nélküli változat, esetleg egy szellősebb hangszerelésű verzió.  Ha a videódban párbeszéd vagy narráció van, vagy egyszerűen csak nem szeretnéd erőteljes dallammal elterelni a figyelmet a tartalomról, akkor ezt kell választani, mert sokkal több teret ad a film egyéb elemeinek. Így megmarad az eredeti zene hangulata, de zavartalanul érthető lesz a narrátor szövege. Általában az „underscore” változatból is készül rövidebb vágat.

Az „instrumental”, azaz instrumentális verzió, csak a zenei alap ének és vokálok nélkül. Ez a változat megegyezik az eredeti verzióval, hosszban, hangerőben, stb., úgyan úgy mint az „underscore” esetében. Például az instrumentális verzió nagyon jól használható úgy, hogy a film elején az énekes változatot használjuk, ami megadja a film hangulatát, majd „átvágunk” az instrumentális verzióra, ahol indul a narráció. Így megmarad az eredeti zenénk hangulata, és nem kell erőszakosan lehúzni a hangereőt, hogy a narrátor érvényesüljön, mert az éneked helyére prímán elfér a mi mondandónk.

A variáció száma az itt leírtaknál több is lehet, mint pl. „light mix” vagy „no guitar” mix- Általában a szerző dönti el, hogy az adott műből, az adott műfajban van-e értelme alternatív változatot készíteni.

Remélem cikkem segített abban, hogy könnyebben tájékozódjatok a stockzene világában, és hogy egyszerűbben találjátok meg azt a zeneszámot, ami végülis a videótok, reklámotok vagy bármi egyebetek alá fog kerülni!

Ha bármiben tudunk segíteni, írjátok be a komment szekcióba, és arról is írunk egy cikket!

Ebben a cikkben arról fogok írni, hogy honnan válasszunk aláfestő zenéket videónkhoz vagy más projektünkhöz. Alább megismerkedhetünk a főbb zeneforrásokkal és hogy milyen esetekben érdemes őket használni.

A főbb források a következők:

Slágerek jogosítása

Ez a legdrágább opció. A legnagyobb költségvetésű filmek és Hollywood persze megengedheti magának de ha kisebb projekten dolgozunk ne is álmodozzunk erről. Egy nagyobb sláger ára akárhol lehet 3000 Dollártól 75,000(!) Dollárig, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy maga a művész, a zeneszerző(k) vagy a hanglemez kiadó beleegyezik-e a műve felhasználásába.