Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy egy népszerű és igazán sikeres zenetár terjesztő, a Miles of Music (MoM) képviseli katalógusunkat Izrael területén. A MoM csak a legkiválóbb produkciós zenei katalógusokat képviseli, ezért ez egy hatalmas elismerés zeneszerzőink kitartó, lelkiismeretes és hozzáértő munkájának!

Nagyon köszönjük a bizalmat Oded Fried-Gaon zenei igazgatónak, aki ki maga is elismert zeneszerző, zenész és nagy tapasztalattal rendelkező zenei tanácsadó.

Büszkék vagyunk arra, hogy újabb Twelvetones albumot üdvözölhetünk a fedélzeten! Lepahin Péter zeneszerzőnk egy albumnyi sejtelmes és misztikus elektronikus háttérzenével kápráztatott el minket.

De nemcsak elkápráztatott, meg is borzongatott, és ez a kettős érzés az egész albumot átjárja. Első meghallgatás után azt mondtam, hogy ez az album egyszerűen szép – de hát tele van feszültséggel, vészjósló elemekkel, fenyegetéssel és sötét árnyalattal. Mégis mitől érzem akkor benne ezt a szubjektív szépséget? Úgy tudnám megfogalmazni, hogy ha valami a maga ellentmondásaival képes harmonikus egységet alkotni, akkor az az intelligencia, a tehetség és a művészet találkozása. Ezért mondjuk mindig, hogy a stock zene írásához is kell tudatosság, fantázia és hozzáértés. Csak ámulunk, mennyi tehetséges és lelkes zeneszerző csatlakozott hozzánk az elmúlt időszakban!

Péter albuma megérdemli a figyelmet. Nagyszerűen kelti a feszültséget pulzáló ütemekkel, természetfeletti hangeffektekkel, elgondolkodtató dallamokkal. Ambient, minimál textúrákkal ugyanúgy dolgozik, mint a filmelőzetesekre jellemző építkező struktúrával. A rejtéllyel együtt járó enyhe izgalmat, érdeklődést, reményteli várakozó hangulatot is ugyanúgy fokozza, mint az üldözés dinamikáját. A számok között találunk könnyedebb, misztikusabb, digitális bűnözéssel kapcsolatos témákat, nyomozós, tényfeltáró, dokumentumfilmek alá illő háttérzenét, de horrorisztikus, akciójelenetekhez illő darabokat is.

Az elektronikus zenei alapokat különleges effektekkel, ütőhangszerekkel teszi izgalmasabbá, hogy még gazdagabb atmoszférát teremtsen. Kiváló háttérzenék olyan jelenetekhez, amelyekben szerepet kap a bűnügy, a kutatás, és a rejtély.

Hallgassunk bele az albumba!

Mysterious Crime Scene – A marimba alap feszülten várakozó hangulatot kölcsönöz a nyomozásnak. Az old school hangulat miatt régi történetek megjelenítéséhez is tökéletes választás.

The Hacker’s Lair – Modernebb és letisztultabb hangok, könnyedebb atmoszféra, mely erős hátteret nyújt a digitális bűnözéssel kapcsolatos témáknak.

Threating Proximity – Vészjósló, már-már horrorisztikus hatás. Azt a közvetlen fenyegetést idézi elő, amikor a bűnöző még ott rejtőzik a helyszínen. Tökéletes helyszíneléses jelenetekhez, vagy autós meneküléshez.

Entering The Secret Files – Feszültség és rejtély. A folyamatos szinti pengetések, a vészjósló dallam, és a háttérben pulzáló ütemek kiváló választás olyan bűnügyi témák alá, ahol egy karnyújtásnyira vagyunk csak a felfedezéstől.

Industrial Chase Scene – Gyors és folyamatosan erősödő zeneszám filmelőzetesekben használt zenei elemekkel és torzított gitárhangokkal. Ideális üldözési jelenetekhez, akciókhoz.

A teljes albumot a Twelvetones keresőoldalán hallgathatod meg: Criminal Tension – Documentary Beds

Soundcloudon megtalálod a montázst: Criminal Tension – Montage

Ha bármilyen zenei kérdésben segíthetünk, lépj velünk kapcsolatba!

A Twelvetones legújabb albumán sötét, fenyegető minimál textúrák vegyülnek lüktető szintetizátor hangokkal és elektronikus dobokkal. Bátran kijelenthetjük, hogy Antovszki Péter, Bajza Olivér, Bruzsa Gábor, Faltay Csaba és Varga Brigitta zenszerzőnk ismét remek munkát végzett.

Az album első meghallgatásra olyannak hatott, mintha különálló üzeneteket kaptunk volna egy másik univerzumból, és az lenne a dolgunk, hogy megfejtsük a őket. A legtöbb esetben fenyegetést, de legalábbis határozott érdeklődést kaptunk a világunk iránt.

A technológiában és a tudományban az az izgalmas, hogy gyakran megmozgatja a filmesek fantáziáját. Űrkutatók, laboránsok, robotikai mérnökök gyakori szereplői a fikciós történeteknek, amelyekben vagy egy idegen civilizáció kívánja feltérképezni a Földet, vagy elszabadítanak egy vírust, netán a mesterséges intelligencia témakörét járják körbe. Bármi is a kiindulási alap, van egy közös pont: a fenyegető ellenség. A The Pulse stock zenei albumot is hasonlóan sötét, baljóslatú témák ihlették.

Valamennyi felvétel elektronikus, esetenként megszelídítve akusztikus ütőhangszerekkel. Mély és magas lüktető ritmusok váltakozása kelti a feszültséget. Lassan építkező hangszerelésben, különleges effektekben és némi reményteli dallamból sincsen hiány.

Kiváló háttérzenék olyan témák alá, ahol szerepet kap a tudomány, a kutatás és a rejtély.

Hallgassunk bele a számokba!

The Clue – Titokzatos filmzene elektronikus hangszerekkel, zongorával, ütőhangszerrel. Bátor és elszánt témákhoz.

Iridium – Lassú, félelmetes, sötét textúra lüktető ütemekkel. Azokhoz a feszült pillanatokhoz, amikor nincsen hová rejtőzni.

In a Heartbeat– Energikus és lendületes elektronikus szám tele feszültséggel. Magas és mély hangok váltakozva sejtetik a közelgő veszélyt, de a reményt is.

Orbiting Atom – Sötét, baljóslatú lüktetés minimális elektronikus dobbal. Mozgalmas és baljóslatú témák alá.

Science Pulse – Atmoszférikus, hűvös, lüktető textúra fülbemászó egyszerű dallamokkal. Kifejezi a felszabadulás érzését, ám az ajtón váratlanul kopogtat a folytatás.

A teljes albumot a Twelvetones keresőoldalán hallgathatod meg: The Pulse – pulsating textures

Soundcloudon megtalálod a montázst: The Pulse – Montage

Ha bármilyen zenei kérdésben segíthetünk, lépjen velünk kapcsolatba!

Az albumon található felvételek nem mellőzik  a különleges atmoszférát. Minden zeneszám egy önálló történet, legyen szó egy új világ felfedezésével járó kalandról, veszélyes küzdelembe vonulásról, vagy egy hős nehéz útjáról és méltó jutalmáról.

Nem újdonság, ha azt írom, Péter zenéi bekúsznak a bőrünk alá, hogy ott megalkossák saját legendájukat. Ezek a történetek pedig méltó kiegészítői az alájuk illesztett képi tartalomnak. Életre keltik és megtöltik érzelemmel, hangulattal.

Mindig mondjuk, hogy nagyon nehéz igazán jó epikus nagyzenekari művet írni, és büszkék vagyunk arra, hogy Antovszki Péter munkái által a Twelvetones stock zenei kínálata is egyre több ilyen felvétellel bővül!

Hallgassunk bele az albumba!

Rescue Ship – Epikus, dallamos, felemelő trailer zene szuperhős témával és lüktető dobokkal.

Malfunction – Lassan épülő epikus hibrid szám torz elektronikus hangszerekkel, a végén erőteljesen dübörgő, gyors dobokkal és hangdizájn elemekkel.

Slow Descending – Emelkedett hangulatú és érzelmes trailer zene vonósokkal, epikus rézfúvós témával, kórussal és elektronikus hangszerrel. Hősies és mindenre elszánt.

Stolen Memories – Hibrid zene szívszorító rézfúvós dallammal, lüktető vonósokkal és szóló csellóval. Keserédes romantika és hősiesség.

A teljes albumot itt hallgathatod meg a Twelvetones oldalán: TWPM 057 Legends – epic trailer

Soundcloud montázs: TWPM 057 Legends – Montage

Bármilyen zenei kérdésben forduljon hozzánk bizalommal!

Lustyik Ákos zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte alkalmazott zeneszerzés szakon, majd folytatta a brit Királyi Zeneakadémián. A filmzeneszerzés mellett koncerttermi zeneszerzést, hangszerelést, music editor munkát is végez. Tehetségét többször is elismerték Kodály Zoltán ösztöndíjjal, amely fiatal zeneszerzőknek járó, magas rangú kitüntetés. Ákost az alkalmazott zeneszerzésről kérdeztük.

Alkalmazott zeneszerzés szakon végeztél a Zeneakadémián. Tapasztalataid szerint mi a legfontosabb különbség az alkalmazott zeneszerzés és a klasszikus zene írása között?

Nehéz éles határvonalat húzni a kettő között, mert az úgynevezett klasszikus zene definíciója sem kőbe vésett. Maga a zene írása alapjaiban nem különbözik. Az, hogy milyen céllal és felhasználási szándékkal készül az adott mű már sokkal lényegibb eltérés. Az ún. alkalmazott zene esetében a kreatív döntéseket a zeneszerzőn kívül más társalkotók is hozhatják, gondoljunk csak arra, ha egy filmrendező vagy producer például úgy dönt, hogy a film bizonyos pontján a zene jobban domborítson ki valamit. Az “alkalmazottság” szintjét én tehát egy skálán képzelem el. Minél szélesebb a kollaboráció, minél több terület képviselteti magát más diszciplinákból, annál tágabb a kreatív döntéshozók köre. Legnagyobb szabadsága a zeneszerzőnek véleményem szerint a koncerttermi zenében lehet, és noha pl. az operát sokunk klasszikus zeneként definiálná, érzésem szerint közelebb áll az alkalmazott zenéhez, kiváltképp manapság a workshop-jellegű alkotás elterjedtsége miatt.

Mostanában egyre gyakoribb, hogy a filmzeneszerzés során digitális hangszereléssel, mockuppal oldják meg a képek zenei aláfestését. Milyen kihívás elé állít egy zeneszerzőt, ha élőben szeretné feljátszani, rögzíteni a filmgyártó által kért zenét?

Az akusztikus hangszereket imitáló digitális hangszerelés használatának leginkább két oka lehet. Tapasztalataim szerint kisebb mértékben egy kreatív döntés, amikor a zeneszerző vagy a filmes társalkotói kifejezetten a mockup hangzással szeretnének dolgozni. Az esetek többségében azonban a nem élő hangszerek alkalmazása elsősorban költségvetést érintő kérdés. Az egyik nagy kihívás közös nevezőre jutni a filmrendezővel és producerrel, hogy milyen kreatív döntéseknek milyen anyagi vonzatai vannak. Kis- és közepes költségvetésű filmeknél egy szimfonikus zenekar igazi úri huncutság, már 15-20 percnyi zenei anyag felvétele is euró ezrekben mérhető terhet ró a film költségvetésére, amelyre nagyon sokszor nincs fedezet. A filmzeneszerző fontos feladata, hogy a lehető legkevesebb kreatív kompromisszummal egyetértésre jusson a filmkészítőkkel, hogy mi az, ami “budget appropriate”. Így ez egyszerre tárgyaláspolitikai és zenei kihívás.

Nem zongoristaként kezdted, hanem ütőhangszeresként. Amikor komponálsz, mennyiben egészíti ki a húros-billentyűs hangszeren való zeneszerzést az ütős hangszerekhez kapcsolódó zenetudásod?

Az igazat megvallva nem tudom. Nagyon szeretem a ritmust, és valamilyen szinten természetesen beépült a zeneszerzői eszköztáramba, hogy ütőhangszereken játszottam. Ugyanakkor a hangszerelési praktikumon kívül nem érzem tudatosan, hogy bármi olyan titkos tudásnak vagy gyökeresen más hozzáállásnak lennék birtokában, aminek a más hangszercsoportból érkező zeneszerzők nem. Az ütőhangszerek egy varázslatosan tág és változatos csoport, és a megfelelő alkalmazásukkal sokkal izgalmasabbá lehet tenni a zenét.

Azt gondolnánk, hogy bárki, aki valamilyen hangszeren játszik, képes zenét is írni, pedig a zeneszerzést is tanulni kell. A zenész és a zeneszerző tehát nem ugyanazzal foglalkozik. Miben különbözik egy alkalmazott zeneszerző és egy bármilyen más hangszeres zenész munkája?

Lényegében bárki, aki valamilyen hangszeren játszik vagy énekel, képes zenét is írni. Természetesen a zene írását lehet tovább fejleszteni, és a zeneszerzést, akár egy hangszert, gyakorolni kell, ha jobban szeretnénk művelni. Régen a zeneszerző egy hangszeres zenész volt, aki zenét komponált, ebben az értelemben tehát ugyanazzal foglalkozott. Ez később, kiváltképp a közelmúltban sokkal jobban szétvált. Ma is vannak olyan zeneszerzők, akik koncertező művészek is (például kedves tanárom, Dobszay-Meskó Ilona), mások pedig – bár rendelkeznek hangszeres tudással – főként zeneszerzőként tevékenykednek (például mentorom, Balázs Ádám, aki a hazai filmzeneszerzők közül az egyik legprominensebb). Én is az utóbbi csoportba tartozom. Mint zeneszerző átfogó és részletes ismereteim vannak a hangszereket illetően, de az előadóművészet egy speciális tudás és képesség, és szívesen bízom a darabjaimat zenésztársaimra, akik sokkal jobban képesek tolmácsolni az általam leírt hangokat, mintha magam adnám elő őket.

Pusztán ihletből komponálni más, mint amikor meghatározott feltételek szerint kell zenét írni. Hogyan néz ki nálad a zeneszerzés folyamata a két esetben, és melyikben van több tapasztalatod?

Más zeneszerzők nevében nem beszélhetek, de véleményem szerint pusztán ihletből komponálni nem lehetséges. A különbség a két fenti eset között, hogy ki támasztja a feltételeket. Amikor teljes művészi szabadság áll rendelkezésre, akkor az első dolog amit ezzel a szabadsággal kezdek, hogy megállapítom a saját feltételeimet. Forma, műfaj, hangszerelés, az ihletett ötletmagból fakadó karakter, asszociációk, esetleg tervezett hossz, ezek mind-mind feltételek. Ezek mind az ötletek végtelen anarchiájában segítenek formába önteni a születő művet. Hívjuk őket bárhogy, korlátoknak, sarokpontoknak, vagy útjelzőknek, nemhogy elfojtják, hanem egyenesen segítik a kreatív ötletek és a zene kibontakozását. Következésképpen a magam részéről lényegi eltérést nem látok abban, hogy hogyan írok zenét.

Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést és válaszolsz a kérdéseinkre!

Petra, Csaba

Rendszeresen felmerül, hogy nálunk – szemben a külföldi kiadókkal – „túl sok a papírmunka”, sokkal egyszerűbb csak úgy online fizetni, letölteni, és nem foglalkozni semmi egyébbel. Ez így persze roppant egyszerűen hangzik, senki sem szereti a felesleges adminisztrációt. De ez tényleg ennyire egyszerű? Tényleg megéri pár kattintással megkapni, amit akarunk, aztán nem foglalkozni a következményekkel? Néhány alapkérdésre összeszedtük a választ.

Szerződés, számla, jogi garancia – vagyis adminisztráció

Nem rizikós belemenni ügyfélként egy nem tiszta jogi helyzetbe olyan céggel, akinek nincsen Magyarországon hivatalos képviselete?

De, rizikós. Ugyanis ezek a cégek eltérő jogi környezetben működnek. A magyar vagy EU-s törvények és számviteli szabályok nem vonatkoznak rájuk, és ezért nem, vagy csak korlátozottan vállalnak bármiféle felelősséget az általuk forgalmazott zenéért. Ezzel szemben egy magyar székhelyű kiadó teljeskörűen helyt áll a szolgáltatás minden eleméért.

A honlapokon általánosságként leírt jogi garancia, amit a külföldi stock zeneszolgáltató cégek adnak, megegyezik a magyar kiadók által nyújtott garanciával?

Nem. Ha kiderül, hogy az általa üzemeltetett oldalon keresztül jogosított dal jogsértő (pl.: túlzottan hasonlít egy meglévő műre, vagy egy feltöltő másnak a zenéjét tölti fel sajátjaként feltüntetve), akkor a felhasználó nagy valószínűséggel nem tudja felelősségre vonni a külföldi céget, mivel arra nem vonatkoznak bizonyos magyar törvények, ezért a jogsértésérért a felelősség kizárólag a magyar filmgyártót (mint a film előállítóját) terheli majd, és ő vállalja megrendelője felé az összes kötelezettséget. Hazai filmgyártó nem tud, vagy csak komoly költségek árán tud beperelni külföldi székhelyű céget, ami végképp nincs arányban a zene jogdíjával.

Mi történik, ha gond van a zenével vagy content ID követelés kerül a filmemre? Kitől kérjek segítséget?

Sajnos nem minden zeneszolgáltató foglalkozik ezzel, pedig ha valaki sok filmet gyárt, előbb-utóbb beleütközik valamilyen nehézségbe a munkája során. Egyre népszerűbb a bankkártyás fizetésen alapuló, humán interakciót nélkülöző szolgáltatás, amit néhány kattintással igénybe lehet venni. Valóban egyszerűbb minden előzetes egyeztetés nélkül regisztrálni, aztán „hajrá, hadd szóljon”, de érdemes végiggondolni, hogy kérdés vagy probléma esetén kihez fordulhat a felhasználó. A leggyakoribb, hogy chatbottal veheti fel a kapcsolatot (ami gyakorlatilag egy súgó program), jobb esetben egy nem túl motivált ügyfélszolgálatossal, aki napokkal később jelentkezik. Ez egy időzített kampánynál egyáltalán nem mindegy. Sőt, ha sikerül is felvenni valakivel a kapcsolatot, akkor sem valószínű, hogy lesz az ügynek megoldása, felelőse. A legtöbb royalty free stock zeneszolgáltató ilyen elven működik. Nem jobb egy kedves, magyarul beszélő munkatársat felhívni, aki azonnal intézkedik?

A mumus: adatszolgáltatás

 Miért fontos az adatszolgáltatás a TV-k vagy rádiók felé?

A zeneszerző és a hangfelvétel tulajdonosa csak így kapja meg az őket megillető jogdíjat. Ha nincs jogdíj, nincs további zenekészítés sem, mert nem lesz miből finanszírozni az új zenéket. A legtöbb zeneletöltő oldal rövidtávú, technológiai vállalkozásként működik, ahol a cél a minél több – nagyon változó minőségű és eredetű – kínálat, ami azonnali bevételt garantál. A szolgáltatónak nem célja a hosszútávú üzemelés, az új tartalmak gyártása (mivel ő készen kapja), vagy az Európában mindenkit megillető jogvédelem. Egyetlen fillért sem fektet be a tartalomba, csak a technológiát adja. Tényleg ő a megfelelő zeneforrás?

Ha adatot küldök bármely TV-nek vagy rádiónak, a végén én fizetek majd helyettük?

 Nem. A sugárzás után járó jogdíjat nem a tartalom előállítója fizeti, hanem a sugárzó szervezet. Az adatszolgáltatás semmiféle egyéb, „bújtatott költséggel” nem jár a filmelőállító számára.

Nézzük most a zeneminőség, ezáltal a zeneszerző oldaláról a dolgot.

Az, aki hosszú távon képzeli el a zeneszerzést, nem adja ingyen a jogokat. A befektetett munka nem térül meg fél év alatt. Azoknál a kiadóknál, ahol a zeneszerző mindenről lemond, ott többnyire lelkes amatőrök vagy algoritmus írja a zenéket. Aki tényleg komolyan veszi a saját munkáját, a tanulással eltöltött időt, és felelősségteljesen gondolkodik, az nem mond le a halál után még 70 évvel is járó jogdíjakról, amik az unokáját is illetni fogják. Nagyon könnyű előre gyártott elemekből összedobni egy modernnek ható zenét, de hány másik ember használja ugyanazt a hangmintát világszerte? Mindenki maga döntse el, megfelelő-e számára ez a minőség, illetve a szolgáltató működéséből adódó jogi kockázat.

A megfelelő zene megtalálása

A keresőmotor mindent megold, vagy mégsem?

 A XXI. század elején hajlamos az ember abba a hibába esni, hogy azt gondolja, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok és a gépi tanulás mindenre választ ad, és mindent jobban végez, mint az ember. Lehet, hogy hamarosan ezt is elérjük, de ez sajnos még nincs így. A legkifinomultabb tag rendszer, a legjobb algoritmus sem képes pótolni a témában való jártasságot. Egy hozzáértő kolléga jobb, és a felhasználó igényeinek megfelelőbb zenéket tud ajánlani, mint a „gép”.

Látszólag soknak tűnik a zenefelállítással járó adminisztráció, a licenc szerződés, levélváltás, számlázás, de mi biztosít jogi garanciát, ha nem az, hogy leinformálható cégben segítőkész emberek végzik az oldal kezelését, ők kommunikálnak a felhasználókkal, és minden esetben a magyar jogszabálynak kell megfelelniük, vagyis abban a jogi környezetben működnek, amiben a felhasználó is.

Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt a munkát csak hozzáértéssel, lelkiismerettel, szabálykövetéssel és az ügyfelek, a zeneszerzők iránti maximális alázattal és együttműködéssel lehet végezni.

Zeneszolgáltatóként kizárólag megbízható, leinformálható, minőségi zenét nyújtó kiadókkal és zeneszerzőkkel dolgozunk.

Ha bármilyen zenei kérdésben, zenei jogosításban, netán problémás helyzetben szüksége van segítségre, lépjen velünk kapcsolatba, itt vagyunk, segítünk!

Szó szerint ragyogó stock albummal érkeztünk!

Izgatottan vártam legújabb felvételeinket, mert közel áll hozzám ez a stílus, gyakran szól nálam a háttérben. Amint meghallgattam, tudtam, hogy ez az album is a kedvenceim közé kerül.

Bajza Olivér, Baracsi Donát, Bruzsa Gábor, Faltay Csaba, Tarr Bernadett és Varga Brigitta zeneszerzőnk panorámás, lassú és varázslatos zenéi tökéletes választás makró nézetű és slow motion képekhez.

Az album különlegességét nemcsak a magas, fénylő, puha effektek adják, hanem a downtempóra jellemző lassan elnyújtott, mély lüktető sodrás is. Elgondolkodtató felvételek, melyek a melankóliától, a belső béke megtalálásán át az elégedett és ellazult állapotig mutat be hangulatokat.

A számok többsége lassan építkező hangszerelésű, felvezetésként csupán ambientre jellemző effekteket, zörejeket hallunk, amíg fel nem hangzik az első dobütem. Sőt, némelyik felvétel kifejezetten dallamos véggel zárul, míg másikban még torzított vokállal is találkozunk.

Összességében kiváló háttérzene természeti képekhez, lassított felvételekhez.

Hallgassunk bele a számokba!

Deep Journey – Fokozatosan építkező lassú elektronika éteri zongora témával, kórussal és hegedűvel, légies szintetizátor textúrával.

Big Chimes – Gyönyörű lebegő marimbajáték elektronikus dobokkal és harangokkal.

Weightlessness – Lassú, hűvös háttérzene, olyan, mint a téli szellő.

First sight – Ragyogó szintetizátor textúrák lágy dallamokkal és csengőszerű hangokkal.

Beyond the clouds – Leginkább elektronikus hangszerelésű komor dallam, néhol gitárral és zongorával.

Space moves times – Vontatott tempójú hipnotikus trip-hop ütem drámai vonósokkal és szárnyaló dallamokkal.

A teljes albumot a Twelvetones keresőoldalán hallgathatod meg: Slow Motion – ambient, dowtempo textures

Soundcloudon megtalálod a montázst: Slow Motion – Montage

Ha bármilyen zenei kérdésben segíthetünk, lépj velünk kapcsolatba!

Naiv gondolat volt tőlem, amikor azt mondtam, hogy csak belehallgatok a számokba, aztán folytatom tovább a dolgom… Na persze. Háromnegyed órával később megkérdeztem Janik Joe-t, a zenekar alapítóját, hogy lesz-e Budapesten koncertjük. Elárulom: lesz. 🙂

A Storyum zenekar a szimfonikus és epic szinti motívumokkal inspirál, miközben egy éteri, mégis borongós, misztikus éllel megszólaló női énekhang a hallgatók érzelmeit küldi hullámvasútra. Ütős doblással, elektronikus lüktetésekkel, metál gitárriffekkel megpörgetve pezsdítik fel a közönséget. A dalok fülbemászók, a szövegek tartalmasak, kifejezők.

Szeretjük azokat a zeneket, amik nemcsak koncerten vagy a háttérben hallgatva nyújtanak élvezetet, hanem stock zeneként is újraértelmezhetők, felhasználhatók. Ezen a ponton ismét eljutunk arra, amit időnként hangoztatunk: a stock zene nem művészeti, hanem üzleti kategória. Nem a minőséget definiálja, hanem a felhasználás mikéntjét, és ez nagy különbség!

A Flaming Rune szimfonikus goth rock album tökéletes választást sport- és akciófilmekhez, promókhoz, reklámokhoz.

Hallgassunk bele az albumba!

Mother – Fülbemászó és erőteljes rock/metal dal gitárriffekkel és atmoszférikus szintetizátorokkal. Lázadó tiniket felvonultató műsorok alá is kiváló választás.:)

Own Ghost – Élénk, szenvedélyes rock/metal dal, fényes szimfonikus hangokkal, ambient szintetizátorokkal, dobokkal, riffekkel. Éteri, dallamtapadást okozó vokál, gyönyörű, mély dalszöveg.

All In – Erőteljes disco-rock, hard-rock szám gitárriffekkel, ismétlődő dobtémákkal, a legpörgősebb jelenetekhez.

Higher – Vészjósló, misztikus dal. Kiváló szuperhősös, világmegmentő témák, promók alá. Gitárriffek, fülbemászó refrén, erőteljes és lendületes szinti felvezetések.

HalfMoon – Közel-keleti hangulat, arab hangzás és szenvedélyes ének; misztikus, veszélyes és elbűvölő.

A teljes album a Twelvetones zenekereső oldalán meghallgatható: Flaming Rune – Storyum

Soundcloud montázs: TWPM055 Flaming Rune – Storyum Montage

Bármilyen zenei kérdésben fordulj hozzánk bizalommal!

Követhetsz minket facebookon is: Twelvetones Production Music

Szeretem azokat a fantasy filmeket, amelyek autentikus karaktereket és helyszíneket vonultatnak fel. Ha a film egy kedvelt mondakört, történelmi témát dolgoz fel, vagy egy izgalmas népcsoportot helyez fókuszba, és minderre látvánnyal, kosztümökkel, pörgős vágásokkal és profi zenével ráerősít, akkor én biztosan többször is megnézem.

Amikor először belehallgattam az új Twelvetones albumba, az volt az első gondolatom, bárcsak Guy Ritchie is hallaná! Olyan érzésem volt, mintha filmzenét hallgatnék – konkrét GR film is eszembe jutott, aki rájön, melyik, nyugodtan megírhatja. 😉

Miért mondom ezt?

Azért, mert Péter stock zenéi nemcsak trailerekhez és játékokhoz bizonyulnak nagyszerű választásnak, akciójelenetekben is éppen annyira megállják a helyüket. A feszültséget pulzáló dobokkal és vészjósló effektekkel idézi elő, az akcióhoz pedig teljesen felpörget, mégis tökéletesen passzolnak rövid snittekből álló képsorok alá is, melyek ma nagyon kedvelt látványelemnek minősülnek.

Látjuk, halljuk, érezzük az akciót, a kalandot, a harcot, a feszült várakozást és a fájdalmas gyászt. Mindezt a hatalmas szirtek, csipkés ormok, keskeny fjordok és a végeláthatatlan zöld mezők otthonában.

Hallgassunk bele az albumba!

Towards to the enemy – Epikus csatazene lüktető dobokkal, torzított gitárral és etnikai hangszerekkel.

Sailing to the sea – Dallamos és epikus hibrid szám ősi kürtökkel, filmes rézfúvósokkal és vonósokkal. Hősies és elszánt.

Escape – Hibrid zene sámánhangokkal, etnikai hangszerekkel, torz ritmusú gitárokkal és a mellkasunkban dübörgő filmes ütőhangszerekkel.

The legend of the lost sword – Az epikus és hősies érzést fülbemászó dallam kíséri. Felemelő vonósok, kürtök, ütőhangszerek és kórus.

A teljes albumot itt hallgathatod meg a Twelvetones oldalán: TWPM 054 Knights vs Vikings – epic drama and trailer

Soundcloud montázs: TWPM 054 Knights Vs Vikings – Montage

Bármilyen zenei kérdésben fordulj hozzánk bizalommal!

Bruzsa Gábor zeneszerzőnk egy titkos kertbe vezet minket, ahol egyszerre találkozunk sötétséggel és fénnyel, borúval és napsütéssel, mágiával és a természet törvényeivel. A varázslatos, néhol nyomasztó és feszült atmoszférát kísérteties dallamokkal, éterikusan csengő női énekhanggal vagy baljós torokénekkel idézi fel. Mindezt keleti, japán akusztikus hangszerek kísérik, vagy késő éjszakai hangulatot árasztó jazz zongora és vonósok összhangja. A downtempo és a minimál hangzás pedig méltó alappal szolgálnak ennek a misztikus egységet képező stock zenei albumnak.

Hallgass bele az albumba!

Haruto – Fokozatosan épülő drámai zene keleti akusztikus hangszerekkel és kísérteties dallammal.

Cafe Tokyo – Lassú bossa-nova bájos női énekhanggal, japán akusztikus hangszerekkel. Egyszerű és varázslatos.

Kazushi – Varázslatos downtempo torokénekkel, keleti akusztikus hangszerekkel. Lassan építkező zene, erőteljes csúcsponttal.

A teljes album itt hallgatható meg a Twelvetones keresőoldalán: Secret Garden

A montázs a SoundCloud oldalunkon érhető el: Secret Garden montage

Ha bármilyen zenei kérdésben segíthetünk, lépj velünk kapcsolatba!